(axelero.hu)
Magyarországon már évek óta él az a jogszabály, amely pontosan kimondja, hogy egész könyvek, teljes művek nem fénymásolhatók. 2005-ben történt meg először, hogy perbe fogtak egy szegedi fénymásoló szalont illegális jegyzetmásolás okán, a szerzői jogok ilyen nemű megsértése miatt. A tulajdonos arra hivatkozott, nem tudta, hogy törvénybe ütközően cselekedett, s befizette az átalányjogdíjat a Magyar Reprográfiai Szövetségnek. Sokszorosítani úgy, hogy azért ne kelljen átalányjogdíjat fizetni, csupán egyféleképpen lehet: kézzel átírni. Mondanunk sem kell, hogy ezt senki sem csinálja így. A 2005-ös per óta sem. A fénymásoló szalonokban azóta is minden további nélkül sokszorosítanak könyveket, akár több példányban is, s ez főként az egyetemi jegyzetek, tankönyvek esetében történik meg, a hallgatóknak ugyanis már évek óta bevett szokása – természetesen nem csupán Magyarországon –, hogy inkább fénymásoltatnak, minthogy a fénymásolat sokszorosáért megvegyék az eredetit. A könyvtárakban pedig általában nincs is annyi példány, amennyire az egyetemistáknak szükségük lenne, és azt a néhányat sem lehet hosszú időre, mondjuk egy egész tanévre vagy szemeszterre kikölcsönözni. A könyvekhez és a jegyzetekhez tehát a legegyszerűbben továbbra is fénymásolással jutnak a hallgatók.
Ezt szeretnék most megakadályozni Szerbiában is, ahol a Köztársasági Képviselőház szeptember végén szavaz a szerzői jogokról szóló törvény módosításáról. A javaslat szerint az új rendelkezések értelmében tilos lesz a könyvek fénymásolása, és emellett egy másik változtatásról is szó van: előirányozzák, hogy a könyvtárak fizessenek térítményt a szerzőknek vagy a szerzői jogot gyakorlóknak a kikölcsönzött könyvek után.Ez alólkivételt képeznek a nemzeti könyvtárak, az oktatási intézmények közkönyvtárai és a speciális közkönyvtárak kikölcsönzött eredeti vagy sokszorosított könyvtári anyagai.
ABSZURD, LEHETETLEN
Ez utóbbi rendelkezést Náray Éva, a topolyai Népkönyvtár és Dragan Rokvić, a szabadkai Városi Könyvtár igazgatója is egyszerűen abszurdnak és lehetetlennek minősítette. Elmondták, hogy a könyvtárak így is nehezen jutnak új könyvekhez a szűkös anyagi keretek miatt, tehát arra, hogy még átalányjogdíjat is fizessenek, biztosan nem tudnának pénzt előteremteni.
– Arról, hogy bárhol is fizetnének térítményt a kikölcsönzött könyvek után, nem tudok. Én ezt így, ilyen formában nonszensznek tartom. Olyan gyakorlat viszont létezik, hogy a sokszorosított példányokért fizetnek átalánydíjat, például a fénymásolatokért. Így sem jut elég pénz új könyvekre, ha még külön adóval, sarccal sújtanák a könyvtárakat, akkor akár be is csukhatnának. Hát nem az a cél, hogy minél több könyvet adjunk ki? – tette fel a kérdést Náray Éva, Dragan Rokvić szerint pedig a jogdíj megfizettetése inkább a kiadókra vonatkozik.
Betértünk a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar könyvtárába is, amely – ha megszavazzák a törvény módosítását – mentesül majd a kikölcsönzött könyvek utáni térítményfizetéstől, ennek ellenére a másik problémával találja szemben magát: hogyan jutnak majd könyvekhez a hallgatók, ha nem tudnak tankönyveket fénymásolni? Huszka Márta könyvtáros elmondta: az intézmény könyvtára jól felszerelt, igyekeznek beszerezni a korszerű, új kiadványokat, a szakirodalmat, ám – ismét csak anyagi okok miatt – csupán néhány példányban tehetik meg ezt. A tanárok általában leadnak egy listát arról, hogy milyen könyvekre van szükség, s a tanulók esetleges igénylései is erre a listára kerülnek. A legtöbb esetben pályázati pénzekből tudnak új könyveket vásárolni.
– Vannak olyan kötetek, amelyeket csak itt, a könyvtárban olvashatnak a diákok, tehát nem kölcsönözhetők. A kikölcsönzött könyveket (legfeljebb hatot tudnak egyszerre kivenni) 30 napra vihetik el, ezt az irodalmi könyvek esetében kétszer, a szakirodalom esetében egyszer tudják meghosszabbítani. A karon is van fénymásoló, itt a hallgatók kis mennyiséget, néhány oldalnyit fénymásolhatnak. Ha hoznak papírt, akkor ezt ingyen megtehetik. Ez abban az esetben különösen jó, ha nem az egész könyv kell nekik, csak mondjuk egy-egy tanulmány. A kar tanárai – mivel a kar nem önálló jogi személy – nem adhatják el a hallgatóknak a könyveiket itt, emiatt a kiadványokat beadják a könyvtárba, ahol beiktatjuk őket. Persze ezek a tankönyvek a könyvesboltokban is megvehetők, de szerintem továbbra is fénymásolni fogják őket a hallgatók.
AZ EGYETEMISTÁK NEM HAGYJÁK ANNYIBAN
Egy általunk megkeresett újvidéki egyetemista elmondta: szerinte ezt a törvényt nem fogják tudni betartani. Igen, ő is, sok-sok társával együtt fénymásoltatja a tankönyveket, mert így olcsóbb.
– A fénymásolat gyakran féláron vagy még olcsóbban hozzáférhető, mint a könyv. Eddigi egyetemi éveim alatt csak kétszer történt meg, hogy a tanár megvetette velünk a könyvét, úgyhogy szinte az összes tankönyvet fénymásoltattuk. A fénymásoló szalonokban fel sem merül, hogy ne csinálják meg, és szerintem a hallgatókat se érdekli, hogy szerzői jogokat sértenek meg, szóval ez nem fog megváltozni akkor sem, ha a törvény tiltani fogja a könyvek sokszorosítását. Ha meg ilyen jogszabályt hoznak meg, akkor arról is gondoskodni kellene, hogy a könyvtárakban legyen elég példány, mert ha van is, sokszor nem lehet hosszabb időre kikölcsönözni, csak legfeljebb egy hónapra, és legfeljebb kétszer lehet egy-egy hónapnyit hosszabbítani kölcsönzési időn. A másik dolog, hogy sok tankönyv csak a könyvtárban olvasható, nem is kölcsönözhető ki. Tehát a legkézenfekvőbb megoldás a fénymásolás. Szerintem, ha megszavazzák a törvény, akkor azt az egyetemisták nem fogják annyiban hagyni, biztosan fellépnek ellene – hallottuk beszélgetőtársunktól.
