Nemrégiben nagy port kavart a hír, miszerint egy újvidéki angoltanárnő hamis személyazonossággal gyűlöletet szított, felemelte a szavát a kisebbségek, a homoszexuálisok ellen egy közösségi portálon, s ez a diákjaihoz is eljutott. Felvetődik a kérdés, hogy az iskola ilyenkor mit tehet. Tehet-e egyáltalán valamit, hiszen az eset iskolán kívül történt, de mégis a tanítványokkal kapcsolatos? Ennek apropóján igyekeztünk utánajárni, hogy vajon szankcionálható-e az iskolán kívül elkövetett vétség.
A tanárok és a diákok iskolai viselkedését az oktatás és nevelés rendszerének alapjairól szóló törvény szerint elkészített iskolai szabályzat irányozza elő. Ez egy intézményenként változó szabályzat, mivel minden iskola maga készíti el, és – ahogyan azt Fehérvári Magdolna, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatónője is hangsúlyozta – az a jó, ha minél több dolgot emelnek át a törvényből a szabályzatba, hiszen így több esetben tudnak a szabályzatra hivatkozni a vétségek esetén – akár a diák, akár a tanár követi el őket. Mindkettőre van ugyanis példa. Azt, hogy intézményen belül hogyan viselkedjenek a dolgozók és a diákok, a szabályzat világosan megfogalmazza, ahogyan az is egyértelmű, hogy milyen vétség esetén mi a büntetés. Ami már nehezebb: amikor a diák vagy a tanár iskolán kívül követ el valamit, ami az intézménnyel, a diákkal, a tanárral kapcsolatos, vajon mi az eljárás? Többek között erről is beszélgettünk Fehérvári Magdolna igazgatóval és Palotás Rózsa jogásszal.
Elvehető a licenc
– A diákok tanulásra való ösztönzése, az erőszak megelőzése, a toleranciára nevelés, a negatív diszkrimináció megfékezése a tanár fontos feladatai, de én azt is megkövetelem, hogy mutassanak példát az öltözködéssel, a megjelenéssel, a szülőkkel való kommunikációban is – magyarázza Fehérvári Magdolna. – Ha a tanár súlyos vétséget követ el, ellenségeskedésre buzdít, akkor elvehető tőle a licenc. A minisztérium megvonhatja ezt tőle. Ha például nem jár be órákra, ellenségesen viselkedik a kollégáival, nem végzi el a feladatait, akkor először figyelmeztetést kap, majd ha nem változik a helyzet, fegyelmi bizottság elé állítható, és az igazgatónak joga van 30 százalékot levonni a fizetéséből. A következő lépés, hogy jelenteni kell a minisztériumnak az ügyet, és az elveheti a pedagógus licencét.
Palotás Rózsa, a szabadkai Majsai úti Általános Iskola titkára elmagyarázta nekünk, hogy beszélhetünk enyhébb és súlyosabb vétségekről. A diákok esetében az enyhébbek nem vonják maguk után a fegyelmi eljárást, de az iskola természetesen ezek esetében is fellép. A diákok esetében először jön a figyelmeztetés, azután az osztályfőnöki, majd az osztálytanácsi megrovó. A súlyosabb kihágások esetén a diák igazgatói megrovóban vagy az ettől súlyosabb tantestületi megrovóban részesülhet. Általános iskolákban a felsős diákok áthelyezhetőek másik iskolába, de csak akkor, ha ebbe a szülők és a másik iskola is beleegyezik. A tanárok esetében a végső lépés a felmondás. A súlyosabb vétségek az ő esetükben például: munkával kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, munkaköri feladatok el nem végzése vagy elvégzésének az elutasítása, politikai nézetek hirdetése az iskolában, feladatok elvégzésének az elutasítása, anyagi kár okozása stb.
Ha az iskolán kívül történik
Az erre vonatkozó jogszabály külön tesz említést a hátrányos megkülönböztetésről, ami minden esetben súlyosabb vétségnek számít. Kimondja, hogy az intézményben tilos minden olyan cselekedet, ami faji, nemzeti, etnikai, nyelvi, vallási vagy nemi alapon veszélyeztet egyént vagy csoportot. A törvény következő szakaszában pedig az szerepel, hogy az iskolában tilos a fizikai vagy pszichikai erőszak, a zaklatás, a fizikai büntetés, a diákokkal és dolgozókkal való szexuális visszaélés.
De mi történik abban az esetben, ha a diák vagy a tanár elkövet egy olyan vétséget az iskolán kívül, ami az intézménnyel kapcsolatos?
– A tanár iskolán kívüli tetteiért az iskola nem felel. Iskolán kívül a diákot ért sérelem miatt a szülő tehet feljelentést, magánkeresetet nyújthat be hivatalos szerveknél. Bizonyos esetekben azonban a tanár az iskola részéről is felelősségre vonható: ha iskolán kívül olyan bűncselekményt, kihágást, vétséget követ el, ami a munkájával, az intézménnyel kapcsolatos. Például nem tarthat különórát a saját iskolája tanítványainak annak érdekében, hogy a diák jobb osztályzatban részesülhessen, vagy hogy letegyen valamilyen vizsgát (osztályvizsga, pótvizsga stb.) Ezért felelősségre vonható, az iskola is tehet lépéseket, de ha például egy általános iskolai tanár nem a saját tanítványainak, hanem középiskolásoknak tart különórát, akkor az iskola nem érintett. Az, hogy felelősségre vonható-e vagy sem, a fegyelmi eljárás végén derül ki – magyarázta Palotás Rózsa, és ezt erősítette meg Fehérvári Magdolna is.
Ha a tanár iskolán kívül tesz valamit, ami nem helyénvaló, és ha érkezik bejelentés erről, akkor az igazgató kivizsgálja az ügyet. Ha felmerül a gyanú, hogy az eset az iskolán kívül ugyan, de a tanítványaival vagy az intézmény munkájával kapcsolatban történt, akkor elindulhat az ügy kivizsgálása és akár a fegyelmi eljárás is lefolytatható. Ha bebizonyosodik, hogy az iskolán kívüli tevékenység kihatással van az iskolában végzett munkára, s a diákokkal is kapcsolatban van, akkor a fegyelmi eljárás útja járható – mondta az igazgatónő, majd hozzátette: akármennyire is nincs szabályzat az iskolán kívüli viselkedésről, akármennyire is iskolán kívüli tettekről van szó, és akármennyire is kevés az eszköz az iskolán kívüli vétségek szankcionálására, egy tanárnak sohasem lenne szabad elfelejtenie, hogy pedagógusnak lenni hivatás, és ő az iskolán kívül is ennek a hivatásnak a képviselője, az iskola épületén kívül is az iskolája alkalmazottja és a diákjainak a tanára.
(A témát folytatjuk)
