December 31-éig köteles minden önkormányzat meghozni az óvodai és általános iskolai hálózatára vonatkozó szabályzatát, amely mintegy stratégiai dokumentumként hosszabb távon irányt szab ezek működésének. A mi szempontunkból az az elsődleges, hogyan látják az önkormányzatok a magyar nyelven folyó oktatás megtartását, illetve esetleges továbbfejlesztését. E terveket a Magyar Nemzeti Tanács is véleményezi.
– Idáig mindössze 11 önkormányzat küldte el az MNT-hez a hálózattervét: nyolc az általános iskolai és óvodai, három pedig csak az óvodai hálózatra vonatkozó elképzeléseket juttatta el. Vajdaság területén 27 önkormányzat területén folyik magyar nyelven is az oktatás, ám ennél nagyobb az olyan községek száma, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, tehát köteles az MNT-vel is véleményeztetni a hálózatterveket – hallottuk Joó Horti Líviától, a Magyar Nemzeti Tanács közoktatási bizottságának az elnökétől. Mint kifejtette, az eddig látott tervek szerint mindenütt meg kívánják tartani a magyar nyelvű oktatást, ahol ez esetleg nem volt egyértelmű, ott többszörös egyeztetés, kiegészítés nyomán született meg az elfogadható hálózati terv. Arra is van példa, hogy az önkormányzatok teret hagytak a magyar nyelvű óvodai csoportok, általános iskolai osztályok megnyitására vonatkozó kezdeményezéseknek is.
– A nyár folyamán Verbászon erőfeszítéseket tettek azért, hogy tíz egynéhány évi szünet után meginduljon a magyar óvodai csoport. Az önkormányzat és az iskoláskor előtti intézmény vezetői is nyitottak voltak a kezdeményezésre, csak sajnos nem jött össze elegendő számú érdekelt szülő. Palánkán is ugyanez volt a helyzet, ott több mint 30 éve szűnt meg a magyar oktatás, s most sajnos kevés szülő volt nyitott erre, ám nem adjuk fel, jövőre ismét próbálkozunk. Nagyon nehéz visszaállítani olyasmit, ami egyszer már létezett, majd megszűnt, hosszabb ideig szünetelt. Az nagyon fontos, hogy az önkormányzatok részéről mindkét esetben nyitottságot tapasztaltunk.
Az iskolabusz-járatok számának bővítése is a magyar nyelvű oktatást szolgálja. Idén már Kúla községben is beindult a magyar diákok szállítása.
– Liparról és Veprődről 7 diákot szállítunk a kúlai iskolába, ahol magyarul tanulhatnak. A taxijárat háromszor, illetve négyszer fordul, attól függően, hogy délelőtt vagy délután járnak-e iskolába a tanulók. Egy kísérőt is finanszíroz számukra az MNT, aki összevárja, járműbe teszi őket. Ha Verbászon sikerülne óvodai csoportot beindítani, akkor őket is majd Kulára írathatnák magyar osztályba a szülők, s akkor már annyian lennének, hogy iskolabusz szállíthatná őket. Nagybecskereken, ahol a legrégebbi hagyománya van az iskolabusz-rendszernek, 3 minibusz indult be. Ott van a kísérő velük a buszban, aki számon tartja, ki hol száll fel, ha nem jön valaki, miért nem jön, egy iskolai foglakozás keretében összevárja a gyerekeket órák után, gondoskodik arról, hogy a tanulók biztonságosan eljussanak a háztól az iskoláig, és az onnan haza. Szabadkán egy iskolabusz van, már 23-24 kisdiákkal, sőt néhány szülő felkeresett bennünket, hogy magyar nyelvű iskolai előkészítő csoportba járatná az óvodás gyerekét, de a közelükben csak szerb nyelven van erre lehetőség, úgyhogy az iskolabusszal járnak a magyar nyelvű iskola-előkészítő csoportba. Gunarasra 6 környező településről szállítja a kisdiákokat a busz a magyar osztályokba. Összesen 56 gyerekkel közlekedik ez az autóbusz.
Újvidéken nem igényelték a szülők a gyerekeik szállítását, hanem azt kérték, hogy legyen magyar napközis csoport is azokban az iskolákban, ahol folyik magyar nyelvű oktatás.
– Budiszaván és három újvidéki iskolában támogatjuk ezt a programot, sőt jogi magyarázatot is mellékeltünk hozzá, hogy ezt hogyan tudják képviselni, mégis úgy tűnik, nem minden iskola tudta elindítani ezt a formát, de mi továbbra is azon vagyunk, hogy beinduljon mindenütt.
Min múlik?
– A különböző jogi tolmácsolásokon. Egyes iskolatitkároknak a jogszabály-magyarázata, illetve a minisztériumi körzeti iskolaigazgatóságra való hivatkozása az, amely két újvidéki iskolában meggátolta a program beindulását, a másik két érintett iskolában ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy ez a jogszabálykeret működőképes. A tartományi oktatási titkársággal dolgozunk azon, hogy ez a kérdés megoldódjon. A munkaerő-felesleggé vált magyar ajkú tanítók így megtarthatják az állásukat, és a szülőknek is nagy segítség ez.
A minisztérium az oktatási kerettörvény módosításába is beépítette a napközis ellátást a harmadik és negyedik osztály esetében is.
– Sőt, a Blic napilapban a minap az jelent meg, hogy Belgrádban 4 iskolában az English Book finanszírozza, hogy ez máris, tehát már az idén működjön. Belgrádban gond nélkül be tudták indítani azt a formát, amelyre nekünk egyes iskolákban úgy reagáltak, hogy nem engedélyezi az oktatási minisztérium. Tehát, inkább azon múlik, hogy egy iskolaigazgató mennyire akar együttműködni, mennyire innovatív.
A múlt tanév végén az MNT az iskolaigazgatókkal, tanárokkal karöltve erőfeszítéseket tett, hogy minél több nyolcadikos tanuljon tovább, illetve magyar középiskolai osztályban tanuljon tovább.
– Elkészült az elemzés. A 2009/10-es és a a múlt tanévben a tanulók valamivel több mint a 92 százaléka tanult tovább valamely vajdasági középiskola magyar osztályában. A többiek szerb osztályba iratkoztak be, nem tanultak tovább nyolcadik után, esetleg magyarországi középiskolában tanulnak tovább. Idén a nyolcadikat befejezettek 95,6 százaléka iratkozott be valamely vajdasági középiskola magyar osztályába. A speciális (gyógypedagógiai) osztályokba járó nyolcadikosok esetében még jobb eredmény született. Két éve mindössze 8 diák iratkozott be a szabadkai Žarko Zrenjanin iskolában magyar középiskolai osztályba a környező települések speciális osztályaiból, az idén viszont már több mint 60-an.
