Ahogyan arról már lapunkban is többször olvashattak, a magyar pedagógusok számára problémát okoz az oktatásban foglalkoztatottak alkalmassági tesztjeinek megoldása, mivel ezeken a teszteken jól szerepelni a szerbül nem anyanyelvi szinten beszélőknek egyszerűen lehetetlen. A tesztet ugyanis szerbül kell elvégezni, s a megmérettetéshez nemcsak a szerb nyelv grammatikájának cizellált ismerete szükséges, hanem a szerb történelem, népi kultúra, hagyományok, szólások, közmondások ismeretét is megköveteli. Az Magyar Nemzeti Tanácshoz egy évvel ezelőtt kezdtek érkezni a panaszok a magyar pedagógusok részéről, az MNT pedig igyekezett magyar szakemberek bevonásával megoldást találni a problémára. Ahogyan azt az év elején Beretka Katinka, az MNT nyelvhasználati kérdésekkel megbízott tanácsosa nyilatkozta nekünk, az elképzelésük szerint magyar pszichológusok végeznék a tesztelést, nem kitöltős teszteket használnának, tehát nem kellene hosszabb szöveget beírni. Inkább intelligenciateszt lenne szólások, közmondások nélkül, zömében bekarikázós, rajzolós feladatokkal, a beszélgetés pedig egy magyar pszichológussal történne. Hosszú megbeszélések folytak a tesztelést előkészítő Szerbiai Pszichológiai Társasággal, az illetékes tartományi közigazgatási szervekkel és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (ők végzik a tesztelést) tartományi részlegével is. Szeptemberben úgy tűnt, hogy a megoldás küszöbén állnak, ám a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke mégis arról számolt be, hogy a rendszer – bármennyire is előkészítették – mégsem működhet.
– Az MNT azt akarta, hogy ez a diszkriminatív eljárás szűnjön meg, és a magyar pedagógusok anyanyelvükön tehessék le az alkalmassági tesztet. A megbeszélések után csak egy kérdés vetődött fel: ki fizeti a pszichológusokat, akik magyarul végeznék a tesztelést? Mivel a tartomány és a szolgálat is azt mondta, hogy erre nekik nincs pénzük, az MNT felvállalta, hogy ha csak ezen múlik, akkor előteremti a szükséges pénzt erre az évre. Ez mintegy 1000 eurónyi összeget jelent. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak tehát semmi más dolga nem lett volna, csak fogadni a magyar pedagógusok azon kérvényeit, hogy anyanyelvükön szeretnének tesztet végezni. Elkészítettük a szerződést, amelyet a szolgálat igazgatójának, Dejan Jovanovićnak is alá kellett volna írnia, ám ekkor jött a hideg zuhany, ugyanis az igazgató egy igen cinikus hangvételű levélben közölte velünk, hogy ugyan ő tiszteli a magyar közösséget, de nem írja alá a szerződést, és nem teszi lehetővé ezt a rendszert, mert szerinte ez sértené a többi nemzeti közösség jogait, a romákét, románokét, vlahokét stb, akikért ugye nem állt ki az MNT. Szerinte ez sértené a nemzeti egyenrangúság elvét – hallottuk Korhecz Tamástól, aki elmondta: nem hagyják annyiban ezt a dolgot. Nem tűrik, hogy ilyen cinikusan reagáljanak az egyéves munkájukra. Eljárást indítanak Jovanović felelősségének megállapítására, és kérni fogja az igazgató felmentését.
– Minden hazai és nemzetközi jogi eszközt megragadunk, ez az ügy Strasbourgig, Brüsszelig is el fog jutni, mert értesítem Strasbourgot is erről a konkrét jogsértésről. Ez az állam saját alkotmányos vállalásainak megsértése. Strasbourg azt kérte, hogy értesítsem a jogszabályok végrehajtásának megsértéséről, s ez sajnos éppen egy jellemző példa arra, ahogyan az állam a nyelvi egyenrangúságról gondolkodik. A nyelvhasználati jog igen fontos az egyenrangúság szempontjából – hangsúlyozta Korhecz.
Napirenden a stratégiák
A Magyar Nemzeti Tanács november 22-én tartja XVI. ülését, amelynek két fontos napirendi pontja lesz: az MNT médiastratégiája és a kulturális stratégiája. Ahogyan azt Korhecz Tamás e dokumentumok kapcsán hangsúlyozta, kardinális jelentőségűek a vajdasági magyar közösség számára, az egész közösségünk ügye és sorsfordító lehetősége.
– A szakmai alapon nyugvó dokumentumok széleskörű közvita után lettek véglegesítve. Ezek a dokumentumok nem az MNT sajátjai, hanem a közösség irányította az MNT ceruzáját, közös erőfeszítés eredményei. A szakma legjobbjai vettek részt az elkészítésében, a szakma vitatta meg, tárgyalta, bővítette, egészítette ki, és ennek csakis így van értelme. Közösségi erőfeszítésre van szükség, s ennek alapjait teremtették meg a stratégiai dokumentumok. Hiszem, hogy az előrelépés, fejlődés évei következnek.
