Tavaly október 28-án fogadta el az oktatási stratégiát a Magyar Nemzeti Tanács. Arról, hogy a 2011 és 2016 közötti időszakra megfogalmazott célkitűzések megvalósításának első évében milyen eredmények, részeredmények születtek, és milyen nehézségek adódtak, Joó Horti Líviá val, az MNT közoktatási bizottságának elnökével beszélgettünk.
Az oktatási stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a magyar osztályokban tanuló diákok számának és arányának növelése volt. A korábbi, hosszabb időszakot felölelő helyzetfelmérés azt mutatta, hogy a magyar nemzetiségű diákok 20 százaléka szerb osztályba jár. A stratégia szerint a ciklus végéig – 2016-ig – 4-5 százalékkal kell megnövelni ezt az arányt.
Néhány hete, amikor a tartományi oktatási titkárság elkészítette a beiskolázási adatokat, amely felöleli a más tannyelven tanulókat is, kiderült a magyar első osztályok 1950 diákja a magyar nemzetiségű tanulók 85 százalékát jelenti. Tehát 5 százalékkal több gyereket írattak be magyar első osztályba. – Ez az MNT és a VMSZ tudatos nemzetpolitikájának köszönhető, ezen belül is a beiskolázási kampánynak, amely során aktivistáink személyesen is találkoztak az érintett szülőkkel, de például az iskolabusz-hálózat bővítése is hozzájárult a sikerhez. Nagybecskerekek, Kúlán, Szabadkán, Topolya községben utaztatja nap mint nap az MNT a diákokat az iskolába – vázolta az MNT közoktatási bizottságának elnöke, hogy mi minden történt a siker érdekében. Az újvidéki iskolákban iskolai napköziprogramot támogat az MNT, ennek realizálása még folyamatban van (az ősszel foglalkoztunk azzal, hogy a különböző jogi tolmácsolások és egyéb akadályok azok, amelyek két újvidéki iskolában késleltetik a program beindulását).
AHOL MÁR ÉVTIZEDEK ÓTA NINCS
– A magyar nemzetiségű gyermekek 15 százaléka tanul szerb nyelven. Persze, e tanulók 5,3 százaléka olyan községekben él, ahol nincs módjuk anyanyelvükön tanulni, mert már régen megszűnt ez a lehetőség, a legközelebbi magyar tannyelvű iskolától több mint 20 kilométernyire vannak (Szerémség, Nyugat-Bácska, Dél-Bánát egyes területei). A magyar gyerekek 9,7 százaléka esetében választották a szerb osztályt annak ellenére, hogy rendelkezésre áll a magyar nyelvű oktatás is – sorolta az adatokat Joó Horti Lívia.
Nincs olyan magyar osztályokkal is rendelkező iskola Vajdaságban, amellyel nem került volna az év folyamán kapcsolatba az MNT, ennek csak egyik eleme az, hogy a testület valamely tagja osztotta ki az elsősök beiskolázási csomagját szeptember első napjaiban.
– Egyre több olyan programot indítottunk be az év folyamán, amellyel felkeressük az iskolákat, és együttműködést ajánlunk. Mindenütt szívesen fogadják ezt, egyáltalán nem tapasztalunk elutasítást, akkor sem, ha adatokat kérünk, akkor sem, ha például valamilyen információt szeretnénk eljuttatni a pedagógusokhoz, szülőkhöz vagy diákokhoz. Ez a tapasztalatunk a középiskolákkal is. Negyven középiskolában folyik magyar nyelvű oktatás. A közoktatási bizottság véleményezési joga van, hogy hol milyen középiskolai szak nyíljon magyar nyelven. Nagyon jó az együttműködésünk, sok iskola megkeres bennünket, konzultál velünk, tanácsot kér. Ugyanis megtapasztalták, amely iskola nyitott volt a szuggesztióinkra, az jól járt, meg tudta nyitni az osztályt, nagy volt az érdeklődés a négyéves szakok iránt – hallottuk Joó Horti Líviától, aki egy nagyon kedvező statisztikai adatot is megosztott velünk:
Komoly eredményként könyvelhetjük el, hogy 92,4 százalékról 95,6 százalékra sikerült növelni azok arányát, akik magyar nyelven tanulnak tovább valamely vajdasági középiskolában. Nagyon fontos stratégiai célkitűzése az MNT-nek, hogy növelje a 4 éves középiskolai szakokra és a gimnáziumba iratkozók számát. Ez azt jelenti, a magyar nyolcadikosok 75,4 százaléka a negyedik fokozaton tanul tovább. Ezen belül a gimnáziumba iratkozottak aránya 17-ről 20 százalékra emelkedett. El kell mondani, hogy a magyar diákok jó eredményt értek el a kisérettségin, sok népszerű szak elérhető volt magyar nyelven is, és az egyetemi ösztöndíjprogram is szerepet játszott, amely hihetővé tette, hogy végig lehet vinni egy tanulmányi karriert. Ha a középiskolai diákotthonokat is sikerül befejezni, minden bizonnyal még 1-1 százalékkal növelhető azok aránya, akik nem a szerb középiskolai osztályokat vagy a magyarországi továbbtanulást választják. Vagy egyáltalán a továbbtanulást, azt, hogy nem elégednek meg a nyolc osztályos végzettséggel... A speciális (gyógypedagógiai) osztályokba járó magyar diákok közül sokan általában nyolcadik után nem tanulnak tovább. Idén az egyetlen magyar nyelven is oktató vajdasági speciális középiskolában, amely Szabadkán van, nagyobb számban tanulnak szakmát ezek a tanulók. Ez is az eredményekhez sorolható.
A magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése fontos feladat, ezt szolgálja a minőséges tantervek, tankönyvek elkészítése és jóváhagyása. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tudásszabványa elkészült a felsős tagozatokra. Az MNT elfogadta a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervét a gimnáziumok valamint a három- és négyéves középiskolai szakok számára is, mégpedig minden évfolyam esetében. Az általános iskolák magyar osztályai számára elkészültek a nemzeti önazonosságot erősítését szolgáló kiegészítő tantervek a történelem, képzőművészet, zenei nevelés, valamint a természet és társadalmi ismeretek tantárgy esetében. A népi hagyományok mint szabadon választható tantárgy tantervprogramját elutasította a minisztérium, ezért ismételten meg kell mindent tenni azért, hogy bekerülhessen az elfogadott tantervek közé – szögezte le beszélgetőtársunk. Ugyanígy, a szerb nyelv, mint környezetnyelv tan- és óraterve szintén elkészült az általános iskola mind a nyolc osztálya számára, de ennek minisztériumi elfogadása is várat magára.
Azért, hogy minél több jó tankönyv legyen, az MNT oktatási bizottsága minden tantárgy esetében külön szakértői csoportot hozott létre, e szakemberek véleményezik, javítják az MNT-hez beérkező kéziratokat, és kapcsolatba lépve a kiadókkal segítenek, hogy szakmailag és nyelvezetében is színvonalas tankönyvek kerüljenek ki a nyomdából.
– Hat kiadóval van folyamatos kapcsolatunk, 53 tankönyv kéziratát hagytuk jóvá az oktatási stratégia elfogadása óta. Ez a folyamatos munka jellegű együttműködés azért jó, mert ha a már kész kéziratot utasítjuk vissza, ismét lefordíttatjuk a kéziratot – amire már volt példa – hosszú hónapokkal lelassítjuk a könyv megjelenését. Ezzel ezt kiküszöböljük. Így is nagyon késlelteti a tankönyv megjelenését, hogy a kézirat, majd a fordítás a minisztérium, tartományi oktatási titkárság és különböző intézmények között ,,utazgat”, s mire minden, a megjelenést engedélyező pecsét rákerül, nagyon hosszú idő telik el – hallottuk Joó Horti Líviától. Mint megtudtuk, Beodrán 10 kisdiákkal sikerült elindítani a magyar nyelvű óvodai csoportot. Komoly próbálkozások voltak, hogy legalább két évtizedes kihagyás után Verbászon is megnyíljon az óvodai csoport, de idén nem sikerült, a jövő tanévtől ismét megkísérlik. Palánkán is már több évtizeddel ezelőtt felszámolódott a magyar nyelvű oktatás. Ott most az iskolában magyar napközis csoport beindításán gondolkodnak, ahol órák után magyarul tanulhatnának a kisdiákok. Nagyon nehéz újból alapozni ott, ahol már szinte kizárólag a nagyszülők beszélik a magyar nyelvet.
TÚLJELENTKEZÉS A PÁLYÁZATON
Az oktatási minisztérium mind gyakrabban emlegeti az ésszerűsítést, a diákok száma – ún. fejkvóta – szerinti finanszírozást. Ez váltaná fel az osztályok száma szerinti pénzelést.
Sem velünk, sem a tartományi oktatási titkársággal semmilyen tárgyalást nem indított e témáról az oktatási minisztérium. Deli Andor úr említette, egy munkatársa volt egy alkalommal egy tanácskozáson, ahol erről volt szó, de azóta semmi információ sincs. Az bizonyos, vannak elképzeléseink, már januárban el kell készülnie a szilárd álláspontunknak, amelyet e témával kapcsolatban a minisztérium irányában képviselünk. Az nyilvánvaló, hogy alapvető emberi jog az anyanyelven való oktatás, s az is bizonyos, nem vonatkozhat az a létszám a kisebbségi nemzeti közösségek tagjaira, mint a többségi nemzetre – adott hangot álláspontjának Joó Horti Lívia.
A 152 magyar nyelven is oktató intézmény közül 36 iskolát tett kiemelt jelentőségűvé az MNT, illetve 28 iskola esetében elindították a társalapítói kezdeményezést. E folyamatot 8 középiskola esetében sikerült befejezni.
– Egy kis közösségben, ahol kevés a magyar család, a meghatározott súlyt ad az iskolának, a magyar oktatásnak a kiemeltség. Amikor az iskolahálózatra vonatkozó terveket fogadták el az önkormányzatok, tiszteletben tartották azt, hogy az MNT kijelölte az iskolát, jelen van az oktatási intézményben, ugyanis minden község kikérte a véleményünket, figyelembe vette az észrevételeinket. Ez a fajta önkormányzatiság, amit az MNT képvisel, van olyan erejű, hogy érdemes partnerkét kezelni bennünket – osztotta meg velünk tapasztalatait beszélgetőtársunk.
Négymillió dináros keretösszeg állt rendelkezésére az MNT-nek a tanév első félévére, ezt az oktatás minőségének javítására, az iskolák állagának javítására, versenyek szervezésére, tanárok továbbképzésére stb. fordította. Pályázat útján osztották el a pénzt: 65 oktatási intézménytől 91 pályázat érkezett be. 48 intézmény részesült a pénzből, köztük 30 kiemelt jelentőségű, 18 magyarul is oktató. Azokban az esetekben nem tudtak eleget tenni az igényeknek, ahol könyvtárállomány-bővítésére kértek pénzt. A januárban érkező magyarországi könyvadományt – több mint 10 ezer könyv – elsősorban az említett, könyvtárállomány gyarapításra pályázott iskolák között osztják szét.
