(Molnár Edvárd fotója)
Tanulságos volt a 2011-es év Beretka Katinka , a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa szerint. Szótárt készítettek, útmutató füzetet adtak ki, szemináriumot szerveztek, de arról is szó esett, hogy nem volt negatív tapasztalatoktól mentes az idei munkájuk.
– A 2011-es év tanulságos volt. Nagy dolog, hogy az MNT szótárprojektuma végéhez ér, mind a szerb–magyar, mind a magyar–szerb kézirat elkészült. A magyar–szerb kézirat jelenleg lektoráláson van az ELTE dékánhelyettesénél, szerb–magyar változat pedig már a nyomdában, és heteken belül elkészül. Az MNT és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös pénzeléséből valósult meg, és különböző intézményeknek, pályakezdő jogászoknak szeretnénk eljuttatni. Fontosnak tartom, hogy megjelent az Anyanyelv-használati útmutató. Ez a füzet díjmentes volt, és szeretnénk természetesen bővíteni az aktuális jogszabályokkal, és virtuális formában is megjelentetni. Jelenleg különböző önkormányzatok az internetes változatot feltették a honlapjukra, és tervezünk egy kisfilmet is készíteni. A jövőben szeretnénk ezt a kiadványt minden végzős középiskolásnak eljuttatni. Valójában mind a szótár, mind az útmutató kapcsolódik ahhoz a szemináriumhoz, amelyet már tizedik éve megrendez a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság és az MNT. Idén ez egy háromnapos rendezvény volt, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. Hiányosság, hogy kevés fiatal vesz részt. Tisztában vagyunk vele, hogy mivel ez egy térítéses szeminárium, ez visszatarthat a részvételtől, de a pályakezdők számára ezen akár változtatni is tudunk, és a terminológiai képzést szeretnénk megerősíteni a jogászok számára. Ez magának a szemináriumnak a kiszélesítését jelentené. Pozitív tapasztalat, hogy népszámláláskor a Magyar Nemzeti Tanácsnak is volt 16 megfigyelője 16 községben. Időben foglalkoztunk azzal, hogy részarányosan legyen magyar nyelvű összeíró, de erre nem reagált az országos statisztikai intézet, viszont lehetőségünk volt aktivistákra, akik a terepen azt figyelték, hogy a nyelvi jogok megvalósulnak-e, és amennyiben jogsértésre került sor, akkor az MNT tudott reagálni – mondta el Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa, aki a sok pozitívum mellett a negatív tapasztalatokról is beszélt. – Nem titok, hogy a nyelvhasználati bizottság átruházott hatáskörben véleményezi a tér és utca neveit azokban az önkormányzatokban, ahol a magyar hivatalos használatban van. Magyar névre vonatkozó kérelem egy sem érkezett. Szerettük volna megnézni, hogy egy közösség mennyire képes kezdeményezni, hogy az ott épülő új utcákat magyar névvel lássák el, vagy a már meglévőket magyar névre változtassák meg. Ugyanis az MNT-nek nincs kezdeményezési joga, ehhez az adott önkormányzatnak kell lépnie. Mi kísérleti jelleggel erre két település figyelmét hívtuk fel, a csantavérit és a muzslyait, de nem sikerült, ennek nem volt eredménye. Szintén kudarcba fulladt, de még nem lezárt ügy az oktatásügyben foglalkoztatottak alkalmassági tesztjének magyar nyelvűsítése. Mindent megtettünk, de az utolsó pillanatban a belgrádi Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat visszavonta a támogatását. Ez nem pénzügyi támogatás volt, hanem arról lett volna szó, hogy beleegyezzenek, hogy aki igényli, magyar nyelven is elvégezheti a tesztelést. Erre az MNT az év végéig megteremtette az anyagi keretet, illetve mi minden előzetes szervezést lebonyolítottunk, például magyar nyelvű pszichológusokat kerestünk azokban a községekben, ahol ezt a tesztelést végzik. De arra hivatkozva, hogy ezáltal a többi nemzeti közösség joga csorbul, a szolgálat végül visszalépett a támogatástól. Levéllel fordultunk a kormányfőhöz is, hogy a szolgálat igazgatója részéről egy ilyen jellegű hozzáállást nem tartunk elfogadhatónak, és tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a szakmában jártas ember töltse be ezt a tisztséget.
A tanácsostól megtudtuk, hogy a múlt héten a Szekeres László Alapítvány aláírta a szerbiai parlamenttel a szerződést 16 törvény fordításáról. Tehát az a törvényfordítási akció, ami 2007-ben kezdődött a 2012-es évben folytatódik.
December 29-én kerül napirendre az MNT hivatalos nyelvhasználati stratégia-tervezete. Beretka elmondta, nagyon pozitív tapasztalat volt számára a közvita és a hozzáállás is a hozzászólók részéről. A stratégiának a tartalmi elemei körül nem voltak nagyobb viták. – Alapvető célkitűzésünk, hogy a következő hat évben, amely időszakra a stratégia vonatkozik, olyan állásfoglalásokat, jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek pozitív irányba terelhetik a jelenlegi jogérvényesítést, nagyon odafigyelve arra, hogy ez ne történjen a jelenlegi szerzett jogaink kárára. Szintén fontos, hogy ösztönözzük a magyar közösséget, hogy merjen élni ezekkel a jogokkal. És jó lenne javítani az ügyintéző réteg hozzáállásán is. Úgy gondolom, hogy a stratégia megvalósítható dokumentum lesz – hallottuk a tanácsostól.
2012-ben tervezik a 2011-ben megindult iratminta-gyűjtemény összeállításának a kiteljesítését. Idén a projekt a megfogalmazás szintjéig jutott. Ez egy olyan iratminta-gyűjtemény lesz, amely az intézmények, de akár magánszemélyek számára is összeszedi azokat a formanyomtatványokat, amelyek magyar nyelven tartalmazzák azokat a mindennapi jogi aktusokat, amelyekkel találkozunk. Például egy oktatási intézmény esetében ez lehet az intézmény alapszabálya. És jelenleg jogirat-mintagyűjteményen is dolgoznak, hogy ha például egy közigazgatásban dolgozó szeretne kiadni egy határozatot, ne kelljen csak azért szerbül kiadnia, mert nem tudja, hogy hogyan kell kiadnia magyarul, hanem ezen magyar nyelvű nyomtatvány segítségével behelyettesítheti a szükséges adatokat.
