(Molnár Edvárd)
Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsosa azt kérte, ne az immár mögöttünk hagyott év legyen beszélgetésünk témája, sokkal inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az elfogadott kulturális stratégiából eredő feladatok megvalósítása terén mi minden fog történni 2012-ben.
– Amikor a kulturális stratégia megvalósulásáról van szó, 3 fő területre kell fókuszálni: a kataszterekre és adatbázisokra, a digitalizálásra és a web alapú szolgáltatásokra – hallottuk Lovas Ildikótól.
A BARANYI-HAGYATÉK
A kataszterek és adatbázisok területe a kulturális örökséget, helytörténeti és művelődéstörténeti gyűjteményeket, képzőművészeti alkotások magángyűjteményeit, közgyűjteményeket, vajdasági magyar mozgóképarchívumot stb. öleli fel. Mint Lovas Ildikótól megtudtuk, kataszterek és adatbázisok kialakításához az MNT jövő évi költségvetésben 2 tájház felmérésére is előirányoztak pénzt. A műemlékvédőből, néprajzosból, művészettörténészből, restaurátorból, irodalmárból álló hagyatéki bizottság dönti el, hogy melyek lesznek e tájházak. Emellett a jövő évi költségvetés tételei között egy közgyűjteményen kívüli képzőművészeti hagyaték felmérése is szerepel. Mégpedig a szakemberek véleménye alapján ez Baranyi Károly és Baranyiné Markov Zlata szobrászművészek hagyatéka, amely léte veszélyben van. A feladatok között szerepel a katolikus templomokban őrzött művészeti érték feltérképezése, amely már folyamatban van, illetve az 1944/48-as kutatásokra is pénzt irányzott elő a nemzeti tanács.
A SAJTÓÖRÖKSÉG DIGITALIZÁLÁSA
– Ami a digitalizálást illeti, egy nagyon komoly értékű szkenner vásárlása is szerepel a tervek között. Ez a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tulajdonában lesz, de más intézmények, elsőként a szabadkai Városi Könyvtár fogja használni, ahol hatéves munka eredményeképpen elvégzik a kulturális stratégiában is szereplő magyar sajtóörökség digitalizálását. A könyvtár igazgatójával történt megállapodás eredményeképpen a jövő évtől a könyvtár állományában szereplő anyag digitalizálását két munkatárs fél munkaidőben végzi majd.
– Nagy eredmény lesz, ha ezt sikerül megvalósítani, mert ez azt jelenti, hogy mi anyagilag támogatjuk azt, hogy az örökségünket feltérképezzük, s ebből az egész vajdasági közösségnek haszna van, hisz a kultúrtörténet az nemcsak egy nemzeti közösséghez tartozik, hanem az egész Vajdasághoz – szögezte le az MNT kulturális tanácsosa, aki a következőket is elmondta:
– A web alapú szolgáltatások a Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz internetes kiterjesztését ölelik fel. Ezt szeretnénk kibővíteni jövőre úgy, hogy foglalkozásokat is tartanánk a fiataloknak, amelyből látnák, hogy egy kisebbségi önkormányzat hogyan működik, és hogyan válik lehetővé az ő bekapcsolásuk abba a technikába, azon a területen, amely hozzájuk a legközelebb áll. Az MNT anyagilag támogatja a Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz webes kiterjesztését, és így meg lehet jelentetni például kiemelt rendezvényekről beszámolókat, fotókat, illetve lehet pályázatokat közölni, de az is ugyanilyen fontos, hogy a fiatalokhoz közel hozzuk ezt az interaktív kommunikációt – hangsúlyozta Lovas Ildikó.
– A stratégiában meghatározott feladatok közül szeretnénk elkezdeni a magyar vonatkozású állandó képzőművészeti kiállítások felépítését Szabadkán és Zentán. A jövőre 10 éves Topolyai Múzeum önállósodása is szerepel a stratégiában. Ezt a munkát is szeretnénk jövőre elvégezni. A Durindó, Gyöngyösbokréta és a Kőketánc rendezvényeken az MNT felvállalja a zenekarok szereplésének finanszírozását, hogy ez a költség ne terhelje a magyar művelődési egyesületeket. A kulturális szigetek létrehozása is szerepel a feladatok között. Ezt úgy szeretnénk elkezdeni a jövő évben, hogy bizonyos művelődési egyesületek számára a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagy egy összeget, hogy épületükre tervdokumentációt készítsenek, és el tudjanak kezdeni pályázni, akár magyarországi, akár európai uniós, akár hazai forrásoknál. Ezek az óbecsei Petőfi Sándor ME, a gombosi Arany János ME, a doroszlói Móricz Zsigmond és a kishegyesi színházterem. A Tanyaszínház tejes bánáti turnéját és a hivatásos színházak bánáti tájolási programjából is a bánáti vendégszerepléseket támogatjuk. Megmarad az általános pályázat – 5 millió dinárral – a művelődési egyesületek, civil szervezetek rezsiköltségeire, fenntartására, programokra – sorolta a művelődés területét érintő pénzügyi terveket Lovas Ildikó.
– Komoly tapasztalat volt számomra, hogy hiába mondtuk tavaly, amikor meghatároztuk a kiemelt rendezvényeket, hogy ennek erkölcsi jelentősége van, ehhez nem jár anyagi juttatás, és nem is tettünk különbséget a pályázatokban. Ám az élet azt bizonyította, hogy a kiemelt rendezvények szervezői elvárják, ehhez anyagi támogatás is társuljon. Ezért lesz egy pályázat, amelyben csak a kiemelt jelentőségű rendezvényeket fogjuk támogatni, mégpedig 2 millió dinárral. A kiemelt intézmények pályázatának keretösszege 3 millió dinár – osztotta meg velünk az MNT kulturális tanácsosa. A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának önállósulásáról, a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalakításáról is kérdeztük:
– A Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalapításával kapcsolatban mi minden szükséges döntést meghoztunk, a labda nem a mi térfelünkön pattog. Szabadkán másfél évvel ezelőtt igen sok művelődési, kulturális intézményt tettünk kiemelt jelentőségűvé, az alapítónak erre 30 napon belül válaszolnia kellett volna, ám ez nem történt meg, s az alapszabályt sem módosították, mint ahogyan az igazgatóbizottságot sem bővítették egy taggal. A törvény rendelkezése szerint ezek attól még kiemelt jelentőségű intézmények, hogy a fent említett tennivalókat nem végezték el. Ami a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház ügyét illeti: nem mondhatom, hogy bármely pillanatban föltétlen, elkötelezett és elvakult híve voltam, ám egy dolgot fontosnak tartottam, és tartok ma is: ha 2001 óta van egy kezdeményezés, és ezt írásos formában egy testület – még a régi összetételű MNT-nek több alkalommal eljuttatták, legutóbb 2010 februárjában – megkapja, akkor azzal foglalkozni kell, arról szakmai döntéseket kell hozni. Kik hozzák a szakmai döntéseket? Nyilván a színházak vezetői. Ha ők ebben meg tudnak egyezni, akkor a nemzeti tanácsnak és a kulturális bizottságnak az a feladata, hogy ezt végigvigye. Kérdésünkre, mit tart a legnagyobb sikernek a 2011-es évet illetően, a következőt válaszolta:
– A legnagyobb sikerként azt a folyamatot éltem meg, ami azt eredményezte, hogy a stratégiát ellenszavazat nélkül fogadta el az MNT. Ez annak a szakmai összefogásnak tudható be, aminek eredményeképp létrejött a stratégia, és ami megmutatta, milyen hihetetlen szaktudású, nagyon jól képzett, fölkészült szakembereink vannak. A stratégiát író 21 szakember tud egymás munkáját becsülve vitatkozni, ám mégis létrehozni egy olyan anyagot, amelyet az egész közösség magáénak érez. Jó volt részt vállalni ebben a történetben – mondta Lovas Ildikó.
Kérdésünkre, mi az, ami nem valósult meg 2011-ben, a következő választ kaptuk:
– A VMSZ köztársasági képviselői és a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusai is nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy kisimuljon az a kollízió, amely a kultúráról szóló kerettörvény és a Nemzeti tanácsokról szóló törvény között van, hogy e két jogszabály összehangolásra kerüljön. Ha az ország eseményei nem úgy alakultak volna, ahogy alakultak, hiszem azt, hogy ez sikerült volna az év utolsó felében. Noha megkönnyítené a helyzetünket, nem érzem úgy, hogy a kollízió miatt elnehezülne a munkánk. Mint ahogy nem nehezül meg amiatt sem, hogy egyes szabadkai politikusok, akiknek a kultúrához amúgy sem sok közük volt, méltatlan kirohanásokat rendeznek, tarthatatlan és méltatlan mondatokat fogalmaznak meg. Azt mondanám, hogy sokkal inkább együttműködés és kommunikáció kérdése nagyon sok minden. Szabadkán ez nem működik, de működik például a zombori könyvtárral, mert ők igenis pályáznak, megveszik a magyar könyveket, felveszik a magyar munkatársat. Azt hiszem, a törvények összehangoltsága sem biztosítaná az együttműködést egyes önkormányzatok, egyének esetében, egyszerűen azért, mert ilyen országban élünk, és a jogszabályok hiánya sem hiúsítja meg az együttműködést a valóban a kultúrában élő, a kultúrában gondolkodó emberek között – adott hangot véleményének Lovas Ildikó.
A kulturális stratégia elfogadása nyomán az első döntés az volt, hogy a kulturális bizottság létrehozta a hagyatéki bizottságot. Olyan emberek alkotják, akik tisztában vannak azzal, hogy mely szülőházak, a temetők mely síremlékei, mely köztéri szobrok azok, amelyeknek védetté kell válniuk. Fontos, hogy a stratégia alapján létrejöjjön azoknak a műemlékeknek, emlékműveknek a listája, amelyeket a nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében kiemeltté nyilvánítunk.
****
A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala meghosszabbítja a jelentkezést arra a kétéves képzésre, amely a művelődési egyesületek számára megkönnyítené a néptánc oktatását, koreográfiák betanítását. A képzéshez a Magyar Nemzeti Tanács útiköltség biztosításával kíván hozzájárulni. December 10-e helyett valószínűleg január végéig lehet jelentkezni.
