– Nagy szereppel bír az itteni magyarság a vajdasági művelődési élet alakításában, s ezt az irányadó szerepet egyszerűen szervezettségének köszönheti – mondta Juhász Attila tartományi művelődési segédtitkár, a Petőfi Sándor Művelődési Központban megtartott Darányitelepi Társalgó legutóbbi estjének vendége, melynek központi témája a vajdasági magyar művelődési élet volt.
A beszélgetésen csakhamar a kultúra pénzügyi vetületeire terelődött a szó. A segédtitkár kifejtette, a tartományi kisebbségi művelődési keret 13 pályázatot tett lehetővé. Mindenképp pozitív fejleménynek nevezhetjük, hogy a tartomány hatáskörei, ha lassan, fokozatosan is, de egyre nagyobb mértékben kiterjednek a kultúra területére is.
Konkrét számadatokról beszélve Juhász elmondta: a magyar művelődés 3,5 millió dinárt kap a költségvetésből az idén, az összes kisebbség 7,5 milliót. A szerb kulturális rendezvények 14 millióra számíthatnak.
– Lehet, hogy a nemzetiségi megoszlás indokolja az anyagi támogatások efféle felosztását, azt hiszem azonban, ezen még lehetne számunkra tetsző irányban javítani a jövőben – fejtette ki a társalgó vendége. – A pénzügyek tekintetében az egyik legnagyobb gond, hogy sok helyi önkormányzat úgymond saját egyesületének kisebb támogatást ad, mint a tartomány, holott ezeknek kéne jelentenie a jelentősebb pénzforrást. A jelenlegi tartományi támogatások a 2004/2005-ös szinten vannak, így – sajnos – jelenleg kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a szűkített kerethez, mely összességében egy közepes nagyságú község költségvetését teszi csupán ki.
Juhász a nemzeti tanács megalakulásától várja a nemzeti művelődési stratégia megteremtését, melynek meg kell határoznia a prioritásokat is.
– Akkora közösségnek számítunk, amennyire készek vagyunk magunkat megújítani, újjáteremteni. A nemzeti tanács művelődési bizottságának javaslatait vesszük figyelembe, amikor a kisebbségi egyesületek támogatásáról van szó. E bizottság egyik alaptézise az volt, hogy legalább egy akkora minimális keretet kell biztosítani ezeknek az egyesületeknek, melyből fedezni tudják a kommunális, könyvelési stb. költségeiket.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy miben látja az új művelődési törvény lényegi változásait a pénzelés tekintetében, Juhász elmondta, fontos az ellenőrzés, s annak átvitele tartományi szintre. Az állami pénzek nagysága, mint mondta, nemigen fog növekedni, az egyesületeknek oda kell figyelniük a pályázatokra. Ez kulcsfontosságú.
Megkérdeztük a segédtitkárt arról is, igaz-e, hogy már az adott év közepe táján le kell adniuk az egyesületeknek a jövő évre vonatkozó pénzügyi terveiket.
– Jó, ha a tervezetet minél előbb elkezdik készíteni. Az elszámolást természetesen csak a pénz elköltése után kell leadni. Ha jól tudom, még senki sem kapta meg az idei járandóságát sem, sokan a tavalyival sem számoltak el, hosszabbítást kértek. Ez valójában egy folyamatában lévő, életszerű dolog.
