Több mint háromszáz műtárgyat – köztük magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat és viseleteket – felsorakoztatva tárja a közönség elé a 19. század első évtizedeinek mindennapjait a Magyar Nemzeti Galéria Biedermeier mindennapok – Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815–1867) című időszaki kiállítása.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára a kiállítás október 28-i megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a 19. század számos változást hozott a társadalomban, a gazdaságban, a tudományban, a kultúrában, a politikában. Középpontba került az édesanyák, a szülők, a házastársak, a gyermekek, a testvérek, illetve a nagyszülők szerepe.
Hangsúlyozta, hogy a KIM és a családügyi államtitkárság ezért is kezeli kiemelt helyen ezt a kiállítást, amely nagyon jól illeszkedik a magyar kormány családbarát szemléletéhez. „Azt gondoljuk, hogy nemzetünk legfontosabb alapja a család, és nagyon jó, hogy a jelentőségét most egy komplex, egész korszakot felölelő kiállítás is bemutatja” – fogalmazott az államtitkár.
Vigh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a megnyitót megelőző sajtóbejáráson kiemelte: a Műcsarnok 1938-as festménykiállítása óta nem nyílt olyan tárlat, amely a biedermeier stílusirányzatot és a korszakra jellemző kultúrát komplexen mutatná be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárlat a biedermeier korszak legfontosabb alapértékeiről, a családról, az otthonról, a gyermek és a nő közötti kapcsolatról, a házasság és a szerelem meghatározó szerepéről szól.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a tárlat létrejöhessen, számos magyar és külföldi partnerintézmény – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, valamint a bécsi Belvedere Múzeum és a Bécs Múzeum (Wien Museum) – együttműködésére volt szükség.
Kiemelte, hogy a kiállítás nyitóhetében a 26 éven aluli magyar látogatókat kedvezményes jeggyel várja a Nemzeti Galéria, a családoknak pedig gyerekeknek szóló tárlatvezetést ajánlanak.
Prágai Adrienn, a kiállítás kurátora a sajtóbejáráson felidézte, hogy amikor elkezdte összegyűjteni a tárlat anyagát, fontos szempontként jelent meg előtte az, hogy olyan gyűjteményt hozzon létre, amelyet megtekintve a látogatók felismerhetik önmagukat, amelyhez saját élettapasztalataikkal is kapcsolódni tudnak. Éppen ezért a tárlat – a korszak művészeti emlékanyagából kiindulva – az emberi életút főbb szakaszaiban és helyzeteiben tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet.
A születéstől a halálig vezető tematikai egységekből kibontakoznak a tipikusan ebben az időszakban nagy súllyal megjelenő témák, toposzok és műfajok – fejtette ki a kurátor, hozzátéve, hogy a bemutatott alkotásokon keresztül emellett a reformkortól a kiegyezésig tartó korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is kirajzolódnak.
Mint arra a sajtóbejáráson kiosztott ismertető is kitért, az összművészeti szemlélettel megrendezett kiállítás a hazai biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai mellett a korabeli bécsi művészeti élet legnagyobb mestereinek alkotásaival is megismerteti a közönséget. A legjelentősebb magyar alkotók – Borsos József és Barabás Miklós – mellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser és más jelentős osztrák festők alkotásai jelennek meg a kiállításon, amelyet nagyszabású restaurálási program előzött meg. Ennek köszönhetően a jól ismert művek mellé eddig nem látott képek is kerülhettek – tették hozzá.
A tizenegy szekcióból álló tárlat az emberi élet egyes korszakain, a születéstől kezdve a gyermek- és ifjúkoron át az egyén társas viszonyain, azaz a szerelmen, a házasságon, a családon keresztül a társadalmi szintű kontextusokat, köztük a művészi hivatást, a korabeli szórakozási formákat, a természethez való szoros kötődést is bemutatva egészen a halál művészi ábrázolásáig vezeti a látogatót. A halál témája a korszakban gyakori gyermekhalálozások miatt érzett személyes fájdalomként, valamint a szabadságharc leverése után érzett nemzeti gyászként is megjelenik a gyűjteményben – hívta fel a figyelmet a kurátor a sajtótájékoztatón.
Nyitókép: Hegedűs Róbert/MTI
