A magyarság kialakulása és vándorlása a legújabb kutatási eredmények tükrében címmel tartott ismeretterjesztő szakmai előadást kedden Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója, a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlés fő szervezője, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke Szabadkán, a Szekeres László Alapítvány székházában.
A telt házas, sok vetítéssel, képpel illusztrált előadáson a résztvevők első kézből értesülhettek a magyarság genetikájával kapcsolatos kutatásokról, rendkívül érdekes őstörténetéről és kultúrájáról szerzett legújabb ismeretekről. Hallottunk egyebek között elődeink öltözködésének, temetkezési szokásainak, egyes szimbólumainak részletes elemzéséről is. Megtudtuk azt is, hogy miért nevezik ősi hitvilágunk egyik legnevesebb jelképét, a turulmadarat „lélekmadárnak”.
– A magyarság történelme mind időben, mind térben messzire nyúlik vissza. A magyarok az Urál déli és nyugati előterében is megfordultak, ott átvonultak, de ez még nem az útjuk kezdete. Az antropológiai és genetikai kutatások azt bizonyítják, hogy gyökereink sokkal keletebbre vezetnek, sőt egy másik kontinensre, Közép-Ázsiába is. Történelmünknek tehát van egy olyan szakasza, amely távoli tájakon kezdődött, és a Kárpát-medencében végződött. Őseink itt alapítottak államot, és mi azóta is itt élünk, ugyanakkor ez a szál összeköt minket kelettel. A legtöbb rokoni vonást a különböző türk népekkel mutatjuk, de szibériai és uráli kapcsolatok is felfedezhetők. A DNS-technológia, a genetikai és régészeti kutatások különböző technikai elemei rengeteg új információt adtak számunkra, lehetővé téve, hogy múltunkat részletesebben modellezzük. Ma már több mint 600 honfoglalás kori koponyát mérhetünk antropológiai módszerekkel, és az is lehetővé vált, hogy összehasonlíthassuk más népeknek és más korszakoknak a különböző karakterével, tehát mind időben, mind térben kereshetünk párhuzamokat – hallottuk Bíró András Zsolttól, aki hozzátette, a genetika mára eljutott arra a szintre, hogy egykor élt emberek csontjaiból is vonhatnak ki DNS-t, és összevethetik a mai emberekével, hogy egyes régiókból származó csontleletek milyen összefüggést mutatnak különböző földrajzi helyek között. Kiemelte, fontos, hogy ismerjük és értékeljük saját kultúránkat, legyünk büszkék őseinkre, ismerjük a magyar történelmet, és használjuk az anyanyelvünket.
– Ugyanakkor érdemes mélyebben megismerni kultúránk forrásait is, hogy lássuk annak gazdagságát és szépségét. Különleges az 1100 éves európai államiságunk, mert ez nem Szent Istvánnal kezdődött. Bár őt tartjuk az államalapítónak, és valóban a keresztény állam megteremtője volt, előtte majdnem 200 évig létezett a magyar nagyfejedelemség. Ha még távolabbra tekintünk vissza, a magyar nemzet már akkor is létezett, és történelmünknek van egy olyan keleti fejezete, amelyről kevés írásos forrás maradt fenn, és amelyet a tudomány világít meg. Ezzel mi nem kevesebbek vagyunk, hiszen az európaiságunkat nem kell magyarázni. Az 1100 éves államiságunk önmagáért beszél. Sokan attól tartanak, hogy ha a magyarság keleti eredetéről beszélünk, azzal veszítünk itteni pozíciónkból, európaiságunkból. Az európaiságunk azonban megkérdőjelezhetetlen – történelmünk nagy keleti múltja pedig még nagyobb történelmi perspektívára enged rávilágítani – fogalmazott Bíró András Zsolt.
Nyitókép: Az előadásra nagyon sokan kváncsiak voltak, minden szabad hely megtelt (Szekeres László Alapítvány)
