A Magyarság Háza és a Szekeres László Alapítvány közös szervezésében kedden sor került a Hun utódok című ismeretterjesztő film szabadkai bemutatójára. A filmmel egybekötött beszélgetés vendége dr. Obrusánszky Borbála magyar történész, néprajzkutató, orientalista, nagykövet volt.
A mongol Semoon Studio alkotása a hun–magyar–mongol rokonságot, közös múltat tárta fel a legfrissebb kutatási eredmények fényében. Az alkotók nagy hangsúlyt fektettek a ma is élő hagyományok bemutatására, amelyek hordozzák a Hun Birodalom kultúrájának nyomait. A film felfedi, hogy a magyarok és a mongolok nyelvében 2000 közös szó található. A hunokkal a legszorosabb kapcsolatban a moldvai csángók állnak. Hun hagyaték például, hogy a khadag kendőt az erdélyi magyarok az elhunytak képeire vagy tisztelt emberek vállára helyezik, míg a mongoloknál ezt a lánykérésnél teszik. Ez elmondható a 41 kőből való jóslás fortélyairól is, csakhogy a székelyek babot használnak.
– A film ötlete 2011-ben született. Amikor diplomataként Ulánbátorban jártam. Felkerestek, majd megindult a közös munka. 2021-ben kezdtünk el forgatni, 2023-ra összeállt a film. A felvételek Erdélyben készültek, de Ausztriában is megfordultunk. Célunk volt, hogy összegezzük többek közt a Magyar Krónikák, a Képes Krónika, a Gesta Hungarorum alapján azokat a forrásokat, amelyeket megőriztek a hunokról, Árpádról és Attiláról – taglalta Obrusánszky Borbála.
A kutatások szerint a magyarok nem egyszerűen átvették a szokásaikat más népektől – mint azt gyakran állítják –, hanem mély kapcsolataik voltak a hunokkal és más közép-ázsiai, sztyeppei népekkel.
– A 19. században néhány kutató el akarta tüntetni a hunokat a történelemből azt állítva, hogy Attila halálakor megszűntek, holott Jordánesz leírta, hogy Attila halála után fiai biztonságosabb helyre, a Duna–Delta környékére vándoroltak. E területet Hungáriának hívták. A régi dogmák megdöntése megtörtént. Sajnos felnőttek olyan nemzedékek, akik teljesen másképp tanulták a történelmet. A nyelvészek is kitaláltak olyan korszakot, ami nem azonos a történelemmel. Tudományos alátámasztásra van szükség, én is teszek ilyeneket közzé. Fontosak ezek a filmek, hogy vizuálisan is bemutassanak olyasmit, amit a tudományos publikációk kevésbé képesek eljuttatni a közönséghez – fejtette ki Obrusánszky Borbála.
Kiemelte továbbá, hogy a mongolok lelkesek az ügyben. Tárgyaknál is egyezéseket találtak, így a Néprajzi Múzeum és a Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeum közösen gondolkozik azon, hogy kiállítást szervezzen. Jövőbeli terv, hogy a régészeti intézet igazgatója is szeretne egy filmet készíteni.
– Az erdélyi régészeti leletek töredékesek, de néhány román régész nem kérdőjelezi meg, hogy a székelyek a hunok utódai. Magyar vagy székely mondákat ma is találunk Közép- és Belső-Ázsiában. A mondák, krónikák igaznak tartják, hogy a magyarok a hunok leszármazottjai. Legyünk büszkék az örökségekre, az ősi hagyományokat pedig adjuk tovább az utódoknak – tette hozzá Obrusánszky Borbála.
Nyitókép: Kolovity Edina felvétele
