Legendák, titkok, múlt és jövő. Négyszáz négyzetméter ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán. Attila, a hun király alakját a népszerű basszus, Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet, Odabella szólamát pedig nem más énekli, mint a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta, aki olyan világsztárok állandó partnere, mint Plácido Domingo vagy Jonas Kaufmann.
Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját, számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették. Azonban Priszkosz rétor diplomata és történetíró (448-449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenálhatatlan, latinos műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi-tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. „Az esdeklőkkel szemben könyörületesnek mutatkozott és kegyesen bánt azokkal, akik neki meghódoltak."
E Nagy Sándor-i léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelemvilágú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nemcsak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem.
A vereségre kényszerített Aquila hercegnője rabként kerül a hun táborba. A lány látszólag csatlakozik a hódító seregéhez. Attila felfigyel a hercegnőre, sőt később szerelemre is lobban iránta. Odabella ellenben más terveket sző Attilával kapcsolatban.
A mű szövegkönyvét részben Temistocle Solera, részben pedig Francesco Maria Piave írta. A történet alapjául Zacharias Werner 1809-es drámája, az Attila, König der Hunnen szolgált. A Párizsi Operától a Metropolitan Operáig, a világon mindenütt játsszák.
Az előadás ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én, majd 2004. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
– Közel húsz év múltán ismét felhangzik Verdi varázslatosan eleven műve a Margitszigeti Színházban! Attila című előadásunk igazi csemege az operarajongók számára. A csodálatos hangok mellett a show különleges látványvilága is garantálja a feledhetetlen élményt – írják a szervezők.
(MTI)
