2024. július 29., hétfő

Visszahozták a gioni világ egy részét

Szombaton adták át az idei Gion Nándor Novellapályázat győzteseinek járó díjakat

A szenttamási Gion Nándor Emlékházban szombaton tizedik alkalommal tartották meg a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázat díjkiosztó ünnepségét. A február 1-jén meghirdetett pályázat célja egyrészt a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése és a vajdasági magyar prózairodalom fellendítése, másrészt Gion Nándor műveinek szerb nyelvre fordítása a gioni szellemi hagyaték ápolását szolgálja. A megadott határidőig, június 1-ig a Gion Nándor Novellapályázatra 34 pályamű érkezett. A bírálóbizottság szerint első díjat érdemelt ki a budapesti Pollmann Teréz A szabadság hídja című novellájáért, a második díjat a palicsi Bíró Tímea vehette át Kiürült égbolt című novellájáért, a harmadik díjat a Svédországban élő Balázs Istvánnak adományozták A szoknyavadászat művészete című novellájáért.

Németh Dezső, a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke és a pályázat koordinátora elmondta, a szépirodalmi pályázat  újra megszólította a Kárpát-medence alkotóit, függetlenül közéleti kapcsolataiktól, irodalmi műhelykötődéseiktől, kulturális és nyelvi hovatartozásuktól, s ezzel nagyszerű szellemi energiákat,  alkotói erőket szabadított föl, amelyek a novellapályázat sikerességét eredményezték: −A 2010-ben megnyílt Gion Nándor Emlékház programját már az első évben igyekeztünk gazdagítani, és így került sor a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázat meghirdetésére is, amelynek keretében novellapályázatot, regénypályázatot és ifjúsági regénypályázatot hirdettünk. Az idei regénypályázat az év végéig tart nyitva. A szintén akkor induló Gion Nándor Műfordítói Pályázatnak a célja az író műveinek magyarról szerb nyelvre való fordítása, hiszen az író nagyon kevés munkája volt elérhető szerb nyelven.  Azóta hét novelláskötetet, egy regényt és két ifjúsági regényt, valamint tizenegy fordításkötetet jelentettünk meg, azzal, hogy a nyolcadik novelláskötet a napokban jelenik meg. Évente díjkiosztó ünnepségeket szerveztünk az emlékház udvarában, valamint alkalmi műsorokat, filmvetítéseket, verses és irodalmi estéket, ifjúsági táborokat, előadásokat stb. – emlékeztetett üdvözlő beszédében Németh Dezső.

A díjkiosztó megnyitóján Milena Alargić, a szenttamási képviselő-testület elnöke emlékezetett a Gion-művek szerb nyelvre történő fordításának fontosságára: − A Gion Nándor Kulturális Központ munkatársai külön dícséretet érdemelnek mindazért, amit  a neves szenttamási író emlékének és munkásságának megőrzéséért tesznek. Ezzel nemcsak a magyar nyelvet, kultúrát és irodalmat népszerűsítik, hanem Szenttamást is, hiszen a gioni világ ebben a környzetben játszódik, az itteni egyszerű, hétköznapi emberekről szól. Nagyon sokat jelent Gion Nándor műveinek szerb nyelvre történő fordítása, mert így egyidejűleg áthatja a magyar és a szerb kultúrát, ami számunkra nem furcsa, hiszen évszázadok óta együtt élünk ezen a területen, tiszteletben tartva a másikat, őrizve az egymás közötti toleranciát – fogalmazott Milena Alargić.

A beérkezett alkotásokról szólva Beszédes István, a zsűri elnöke elmondta, közülük formai és esztétikai értelemben valamennyi megállta a helyét.

− Különféle műfajú szövegeket olvashattunk zsűritársaimmal, Becsy Andrással és Benedek Szabolcscsal, az önéletírás jellegűtől az anegdotikus csattanókon át a sci-fiig és a krimiig. A szerzőkre jellemző hogy a Gion-mesélőkedv mindenkiben megmaradt. A pályázatnak van egy kimagasló csúcsa, ami  egészen jó szövegeket tartalmaz. Ilyenek a kiemelt pályamunkák, az a hét, amit  a zsűri megjelenésre javasolt, illetve a három díjazott. Vannak kárpátaljai, anyaországi, erdélyi írások, melyek egy részében például az emlékezés működik, egy-egy emberi sorsot mesélnek el. Valamennyien a mai kort Gion Nándor tollára vinni témákkal jelentkeztek, ezeket hozták be a szövegeken keresztül − fogalmazott Beszédes István.

Elmondta továbbá, hogy a bírálóbizottság tagjai a pályázatra beérkezett művek közül kiadásra javasolják: Szöllősi Tibor Hideg van című novelláját, amelyet a magyarországi Nyírmadáról küldött be, a budapesti Juhász Gabriella Mutsu című novelláját, Riegel Zoltán A birkapörkölt, a szintén budapesti Rényi Ádám Bentley Gyulán című novelláját, az óbecsei Romoda Ferenc A fontos tanú című szövegét, Wilhelm József Emberi módon című, Doroszlóról érkezett novelláját és a pacséri Gáspár Mária Választóvíz című művét.

A beérkezett munkák értékelését követően Beszédes István dr. Horváth Futó Hargitával, az idei pályázat egyik koordinátorával, kiosztotta a díjakat, a díjazott szerzők pedig felolvasták munkáikat.

A budapesti Pollmann Teréz, aki foglalkozását tekintve olasz nyelvtanár, elmondta, hogy három évvel ezelőtt kezdett el novellaírással foglalkozni, előtte fordításkötetet írt: − 2018 óta veszek részt a pályázatokon, mert úgy gondolom, hogy szükség van visszajelzésre. Nem azért írok, hogy a családom azt mondja, hogy ügyes vagyok, hanem azért, mert szeretném, hogy a szakmai közönség is értékelné, véleményezné munkáimat. Interneten szoktam keresni a pályázatokat, így találtam rá a Gion Nándor Novellapályázatra is. Őszintén bevallom, hogy nem ismertem eleggé a szenttamási írót, ezért különösen nagy érdeklődéssel olvastam utána. Megdöbbentem, hogy ilyen hatalmas életmű van mögötte, és azóta hallgatom a You Tube-on a műveit, és nagyon tetszik a stílusa. Egyszerűen vissza tudja adni azt a hangulatot, környezetet, azt a világot, és ez fogja meg az olvasót – mondta a budapesti nyertes.

A palicsi Bíró Tímea két évvel ezelőtt zsűritagként vett részt  a novellapályázaton, idén először küldött be novellát, amiért második díjat kapott: − Két évvel ezelőtt nagyon élveztem a beérkezett pályamunkák elolvasását és zsűrizését. Mindig láttam és tudtam a pályázatról, de soha nem volt bennem meg az indíttatás, hogy pályázzak, ugyanis versírással foglalkozom. Mesét, rövid prózát is írtam már, viszont novellát még nem, és úgy éreztem, hogy erre nem is vagyok képes. Az utolsó pillanatban küldtem el a pályamunkámat − egy meglehetősen rövid szöveget – így nagyon meglepődtem és megörültem, amikor meghallottam, hogy második helyezést kaptam – mondta Bíró Tímea. Kifejtette, Gion könyveit már gyermekkorában megismerte, megkedvelte az általa teremtett sajátságos világot, a letisztult szövegeket és népies világot, kultikus regényei pedig a mai napig dübörögnek benne.
A díjkiosztó ünnepségen bemutatták az eddigi pályázatok anyagából készült antológiákat, továbbá kiállítást szerveztek a tavalyi és tavalyelőtti antológia illusztációiból, amelyek szerzői Nagy Kornélia és Móricz Ildikó tervezőgrafikusok. Az ünnepséget követően megkoszorúzták a Gion Nándor-emléktáblát, majd az érdeklődőkkel helytörténeti sétát tettek, amely keretében megtekintették az író regényeiben szereplő helyszíneket.