Darvasi László, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, pedagógus volt az újvidéki Magyar Tanszék Kontaktzóna rendezvénysorozatának a vendége. A beszélgetés moderátora dr. Bordás Sándor lektor volt. A csaknem másfél órás beszélgetés folyamán szó volt a pályakezdésről, az alkotás folyamatáról, az író alteregójáról, Szív Ernőről és az egyes novellák, regények keletkezéstörténetéről. Darvasi László részleteket olvasott fel legújabb könyvéből.
A Vicces dolgok, humoros történetek rendezvénycímmel kapcsolatban Darvasi László elmondta, ez egy novellacím, ami a néhány évvel ezelőtt megjelent Isten. Haza. Csal. című novelláskötet egyik darabja.
– A kötet ún. mai modern novellákat tartalmaz, és arra reflektál, mi van ma Magyarországon és a magyarsággal. Van benne fanyar és kacagós humor is. Nekem van egy másik írói nevem: Szív Ernő. Ő 30 éve tárcázik, és jó néhány könyve jelent meg. A legutóbbi címe: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba. A könyv irodalmi alakokat dolgoz fel különleges látószögből, irodalmiasan, pl. Kosztolányi utolsó szerelme, Ady Endre és Lenc Mariska találkozása stb., de beszélgettünk más tárcákról is. Meséket is írok, és többször megkérdeztem a gyerekektől, mi az író legfontosabb testrésze. S jöttek a válaszok, hogy a szeme, mert látnia kell, amit ír, a füle, mert hallania kell a történetet, a lélek, az agy, mert gondolkodnia kell, lába, az ujja, szóval mindenfélét mondtak. Nem tudták a helyes választ egészen addig, amíg én nem mondtam meg nekik, hogy bizony az írónak a feneke a legfontosabb, mert azon ül. Van 90 százalék tehetség, 10 százalék szorgalom, és ahhoz, hogy egy nagyregény elkészüljön, 5–6 évet vagy még többet kell ülni. Ne felejtsék tehát el, hogy a fenék a legfontosabb – üzente mosolyogva a népszerű író.
Dr. Bordás Sándor elmondta, a meghívás apropója a Balassi Intézet, illetve a külügyminisztérium által finanszírozott Vendégoktatók a magyar kultúráért program. Ez a pályázat részben azért jött létre, hogy a Magyarországon élő és alkotó írókat, költőket, művészeket vendégül láthassák a külhoni magyar egyetemeken, intézményeken, iskolákban. Igazából a legideálisabb állapot az lenne, ha belátható időn belül sor kerülne az összes ismert magyar prózaíró itteni bemutatkozására. Sokan jártak már közülük nálunk a Magyar Tanszéken, Garaczi László, Háy János, Grecsó Krisztián és mások, a tanév folytatásában pedig meghívjuk még Cserna-Szabó Andrást és Háy Jánost – mondta a tanszék lektora.
