Szabadka szabad királyi város századjai – írta Farkas Bertalan, Sz. Ferencz üdvözítőről nevezett megye áldozó papja. Szegeden, nyomatott Grünn János betűivel – 1842. Ez olvasható az Életjel gondozásában, hasonmás kiadásban megjelent könyv címlapján.
Az Életjel Könyvek szerkesztősége 2011-ben, Szabadka város első írásos említésének 620.évfordulója kapcsán döntötte el, hogy az elkövetkező öt esztendőben évente megjelentet egy-egy könyvet a XIX. században íródott városmonográfiákból. Farkas Bertalan verses históriájának muzeális példányát a szegedi Somogyi könyvtárban, fénymásolatát a szabadkai Városi Könyvtárban őrzik. A két intézményben található mű alapján készült ez a hasonmás kiadvány.
Az utószót dr. Káich Katalin írta. Ebben egyebek között a következő olvasható: Farkas Bertalan történelmi tárgyú elbeszélő költeménye, a Szabadka szabad királyi város századjai lényegében véve művelődéstörténeti kordokumentumként is felfogható, s mint ilyen, tarthat igényt az elemzésre. Költői műalkotásként sok kívánnivalót hagy maga után, de azt mindenképpen el kell mondani róla, hogy érdekes olvasmány lehet azok számára, akik a 19. század negyvenes éveinek Szabadkán élő emberéről szeretnének megtudni többet. Nevezetesen arról, hogy hogyan gondolkodott hazáról, királyról, saját múltjáról, s arról a történelmi szükségszerűség által létrehozott többnemzetiségű környezetről, amelyet úgy látott és láttatott a költő, hogy: „magyarok, s más ajku Hazánkbeli népek/kik már egy testté válva a Dalmata néppel,/Egyformán köteleztetnek a köz jóra ügyelni”.
A könyv az Életjel Könyvek 148. kiadványa, és a Hasonmás Sorozat 4. kötete.
