Megjelent a létünk legújabb száma. A folyóirat tanulmányai három témakör köré épülnek. Az egyik témakör a Tani-tani címet viseli, amely a következő tanulmányokat foglalja magában: Furcsa Laura: Tanári nézetek digitális kompetenciájukról és szakmai fejődésükről, Szaszkó Rita: Pedagógusok digitális kompetenciái: mérő és önértékelő eszközök, Pšenáková Ildikó: Az interaktív alkalmazások létrehozásának néhány elve. A második témakör tanulmányai a Iustitia cím alatt találhatóak, amelyek a következőek: Beretka Katinka: A kisebbségi nemzeti tanácsok befolyásának változatai a nemzeti kisebbségi média működésére Szerbiában a jogszabályok tükrében, Dudás Attila: A szerződést megszüntető megállapodás alakisága a szerb jogban, különös tekintettel a tartási szerződésre, De Negri Laura: Határon átnyúló öröklési ügyek a globalizáció korában, Tárnok Balázs: A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és a magyarországi aláírásgyűjtés tapasztalatai. A Historia címszó alatt egy tanulmány olvasható: Tasiné Csúcs Ildikó – Tasi Domonkos Attila: Ki volt Ráth István, és mi volt a szerepe Szent-Györgyi Albert emigrációjában?. A tanulmányok mellett recenziók is találhatók a folyóiratban, ezek a következők: Buckó György: Ignorantia iuris nocet, avagy a jog ismeretének hiánya ártalmas lehet, Mirjana Repanić Braun: Falkoner Xavér Ferenc – a budai barokk festő, Draginja Ramadanski: A cinóber piros lángja (az ikonfestőktől az ikonszakértőkig), Gráfik Imre: Új könyv a szentendrei szerbekről, Kanász Viktor: Újabb kötet Fráter György életéről.
A fenti tanulmányok közül kiemeljük dr. Tárnok Balázsnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatójának munkáját, amely felhívja a figyelmet az európai polgári kezdeményezések fontosságára, és levonja a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtésének tanulságait. A szerző rámutat arra, hogy az európai polgári kezdeményezés elsődleges jogforrása az Európai Unióról szóló szerződés. Az Európai Unióban az Európai Bizottság monopóliuma a rendes jogalkotási eljárás megindítása. A európai polgári kezdeményezés, amely „közvetett népi kezdeményezésnek tekinthető”, pont ezt a monopóliumot töri meg azáltal, hogy ha a kezdeményezés eredménnyel zárul, akkor a bizottság a kérdést köteles napirendre tűzni. Ez a tény adja ennek az intézmények a jelentőségét. A tanulmány részletesen ismerteti egy ilyen kezdeményezés lefolyását. Az első lépés egy polgári bizottság felállítása, amely tagjainak legkevesebb hét tagállamot kell képviselniük. Ahhoz, hogy a kezdeményezés sikerrel járjon, egy év alatt, legkevesebb hét tagországban kell legalább egymillió aláírást összegyűjteni. Ilyen sikeres kezdeményezés volt a Minority SafePack, amelynek célja „a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzésére vonatkozó uniós jogszabályok megalkotása”. Magyarországon a Rákóczi Szövetség volt az a szervezet, amely gyűjtötte az aláírásokat. Általános tapasztalat volt, hogy az állampolgárok nem ismerik az európai polgári kezdeményezés intézményét, az aláírásgyűjtés során pedig a bonyolult aláírásgyűjtő ívek jelentették a legnagyobb problémát. A kezdeményezés mögött széles körű társadalmi összefogás jött létre Magyarországon, amelyet mi sem bizonyít jobban az a tény, hogy az összegyűlt 1,3 millió aláírás mintegy fele Magyarországon gyűlt össze.
