Egyes madarak már megindultak Afrikába

Az idén is megrendezésre került a hagyományos ludasi nyári környezetvédelmi és madárgyűrűző tábor, a Riparia Természetbarátok Egyesülete és a Palics–Ludas Közvállalat szervezésében. Július közepétől augusztus végéig több csoportban folyik a tudományos-ismeretterjesztő munka, amelyben a szakembereken kívül természetesen a fiatalok, az általános iskolások és középiskolások is részt vesznek. A természetbarátok hat váltásban végzik a madárgyűrűzést, mely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy minél több információhoz jussanak, és ezeket az információkat a későbbiekben a madárfajok védelmére használják fel. A több héten keresztül folyó kutatómunka során a terület vonulómadarait figyelik meg és gyűrűzik. A résztvevők mindennap a kora reggeli óráktól kezdve folyamatosan ellenőrzik a kihelyezett hálókat, egészen 9–10 óráig, ameddig nincs túl meleg. Ezt követően összehúzzák a hálókat, majd késő délután újból nekikezdenek a munkának. A hathetes nyári tábor során két váltásban a mocsári teknősöket is vizsgálták, továbbá az első két hétben egy ,,gyerekes táborra” is sor került. Mint megtudtuk, októberben újból folytatódik a tábor négy héten keresztül, amikor is az ősszel vonuló énekesmadarak befogása és megjelölése a cél.

Szekeres Ottó, a Riparia Természetbarátok Egyesületének tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az előző évekhez képest az idei tábor iránt nagyobb volt érdeklődés.

– Idén is szép számban voltak részvevők, mind a felnőttek, mind a gyerekek vonatkozásában. Sok volt a visszatérő vendég is, és úgy vettük észre, hogy a gyermekek is – akik az első két hétben tartózkodtak a táborban – nagyon jól érezték magukat. Próbáltuk érdekessé és játékossá tenni nekik ezt a két hetet, melyben a szabadidős programok mellett ökológiai vonatkozású programok is voltak, így a szórakozás mellett a tanulás sem maradt el. A leglátványosabb momentum számukra mindig az volt, amikor mérés után szabadjára engedték a madarakat. A madárfogás szempontjából változásokat tapasztaltunk az előző évekhez képest. A nagy szárazság sok mindenre kihatással van, egyebek mellett a madarak költésének eredményességére és a vonulásuk idejére is, ugyanis meglátásunk szerint egyes fajok már korábban megindultak vissza Afrikába, ami érdekesnek számít, mivel ebben az időszakban még ezen a területen kellene, hogy tartózkodjanak és fiókát kellene, hogy neveljenek. Az erdőben megfigyeltük azt is, hogy a fákról már hullanak le a levelek, mintha már késő ősz lenne, és lecsökkent a vízszint is mindenhol. A tábor öt héten keresztül tart, míg a hatodik héten lesz egy utánpótlás-váltás, ahol azok a gyerekek jönnek majd vissza, akiken látszik, hogy fogékonyak a madárgyűrűzésre. Októberben pedig folytatódik a tábor az egyetemisták számára négy héten keresztül, mely során inkább a kutatás kerül majd fókuszba. A tíz hét alatt a vonulás-kutatás az egyik legfontosabb cél. Fontos megfigyelni, hogy milyen útvonalon haladnak a madarak a költőhelyről a telelő területre, és hogy hol vannak azok a helyek, ahol megállnak pihenni. Ezeket a területeket pedig a madarak védelme szempontjából le kell védeni – mondta Szekeres Ottó.

Gergely József ornitológus, a Szerbiai Madártani Intézet igazgatóbizottságának elnöke, lapunk munkatársa a kezdetek óta jelen van a Ludasi-tavi madárgyűrűző táborban, és ezúttal is táborvezetői minőségében vesz részt a rendezvényen.

– A tábor évek óta nemzetközi jellegű, hiszen állandóan fogadunk vendégmadarászokat Magyarországról és Montenegróból is. Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évekhez képest most jóval kevesebb madárfogás van egyes fajokból. A fajösszetétel és a szaporulat is csökkent. A szélsőséges időjárás, az aszály nagyon sok mindenre kihatással van. Most az a probléma, hogy a nádasban már nincs víz, az aszály kihat a madarak szaporulatára, emiatt a táplálékforrás-bázisuk is csökken. Ezek a kihatások nagyon meglátszanak az idei fogáseredményeken – hangsúlyozta Gergely József.

Sihelnik József, okleveles természetvédelmi mérnök, ornitológus már hosszú évek óta aktív és lelkes résztvevője a tábornak.

– A mi váltásunkban többnyire nádi énekesmadár fajok érkeztek. A foltos nádiposzáta esetében például inkább idősebb madarakat fogtunk, ami azt jelenti, hogy az idei év nem volt a legerősebb a költések tekintetében, legalábbis ennél a fajnál. Emellett sikerült szép számban fognunk jégmadarat, kékbegyet és fülemülesitkét is, továbbá nádi rigót, nádi tücsökmadarat, mezei verebet, bokorlakó poszátát, barátposzátát és mezei poszátát is. Volt még néhány cigánycsuk, rozsdás csuk, füsti fecske, partifecske és sárga billegető is. Amiből viszont nagyon keveset gyűrűztünk, az nem más, mint a barkóscinege, és ez azért is szomorú, mert őket mondhatjuk a Ludasi-tó egyik jelképének – fogalmazott Sihelnik József.

A madarak mellett külön szekcióban foglalkoztak a teknősbékák kifogásával is. A szakemberek lemérték a morfometriai adataikat (testtömeg, haspáncél hossza, hátpáncél hossza, páncél szélessége), majd megjelölték, és szabadjára engedték őket. Grabovac Dávid, a Riparia Természetbarátok Egyesületének alelnöke, és a csoport vezetője elmondta, hogy az ő váltásukban a mocsári teknős populációt figyelték meg a Ludasi-tó északi részén.

– A mocsári teknősök nem számítanak kifejezetten érzékeny állatoknak. Az egyedüli probléma, amivel szembesülhetnek, a szárazföldre való kimenetel, és hogy valamilyen ragadozó áldozatává válhatnak. A kicsik esetében pedig akkor történhet valamilyen nagyobb probléma, amikor kikelnek a homokos, laza földbe ásott fészekből. A felnőtt mocsári teknősnek a vízben természetes ellensége nincs. A mi váltásunkban nagyjából 120 teknőst sikerült megfognunk. Ezekből harminc kivételével mind jelölt egyed volt – emelte ki Grabovac Dávid.

Kanyó Béla madarász a tábor negyedik váltásában vett részt.

– A tónál befogott madarak egy számmal ellátott alumíniumgyűrűt kapnak, és ha később ugyanezt a madarat valahol máshol befogják, információt kaphatunk arról, hogy melyik irányba mozdult el, hol telel, melyik útvonalat használja vonuláskor, melyek a pihenőhelyei, mennyi ideig él, egy-egy évre visszamenőleg mennyire sikeres egyes fajok költése, az állományok növekednek vagy csökkenek, vagy, hogy melyik fajokat hogyan befolyásolják a kedvezőtlen élőhelyi körülmények. A madárgyűrűzés alkalmával a gyűrűzőnaplóba visszük be az adatokat. Meghatározzuk, hogy milyen madárról és fajról van szó, milyen kondícióval rendelkezik, mennyi zsiradéka halmozódott fel az útra. Megnézzük az izomzatot, meghatározzuk, hogy milyen idős, hogy hím vagy nőstény, lemérjük a súlyát és a szárny hosszát. Ezek a biometriai adatok. Miután megtörtént a gyűrűzés, szabadjára engedjük a madarat. Ma van az ötödik napja, hogy itt vagyunk, eddig több mint húsz fajjal találkoztunk, és eddig ezer példány felett van a fogásszám, mely egy kitűnő teljesítménynek számít – hangsúlyozta Kanyó Béla madarász.