Helytörténeti írásokból, amelyek legtöbbjének szerzője, forrása Kovács Endre néprajzkutató, megtudhatjuk, a tisztaszoba a ,,nagyház” olyan helysége ,,melyben soha senki nem aludt, csak a magasra vetett ágyak díszelegtek a magas ómáriumokkal, rengeteg kézimunkával, és a falra felakasztott fehér slingelt péntőkkel. Adoma is szól erről Doroszlón. Egy öregasszony siratja halott párját ezekkel a szavakkal: Antal, Antal, meg is hóttál, a nagyházban nem is vóttál!”
A vetett magaságy hímzése is jelzi, hol járunk, kinél vendégeskedünk (L. Móger Tímea felvétele)
A MÚLT SZÁZAD ÖRÖKSÉGE
A doroszlói, Nagy Kati néni-féle Tisztaszobáról a hagyaték örökösei, őrzői múlt századi ékességként beszélnek. A Bártol házaspár, Béla és Lenke, annak ellenére, hogy életvitelszerűen immár nem itt, hanem Magyarországon élnek, szívükön viselik a hagyatékot és igyekeznek folyamatosan, nagy gonddal őrizni, bővíteni, közkinccsé tenni azt. Az elődök irányába tanúsított tisztelet, a szülőföld, a népi, a hagyományos értékek jelen ügye iránti elkötelezettség motiváló, előremutató voltáról a tősgyökeres ,,doroszlai” Bártol (született Gellér) Lenkével beszélgettünk.
Mit tartalmaz a hagyaték, miként hangzik a története?
– A Tisztaszoba bemutatja gazdag viseleti és kézimunka kincsünket. Tulajdonképpen százéves, mert az értékes kézimunkák Kati mama hozományának részét képezték, aki 1926-ban házasodott. Jelenlegi állapotát a negyvenes évek óta őrzi, eredeti falfestésével és bútoraival. Miután átvettük a gondozását, kibővítettem a hagyományos népviselet bemutatásával, kizárólag helyi forrásokra támaszkodva. Rengeteget köszönhetek a falubelieknek, mivel nagyon sokat segítettek a hiányzó darabok felkutatásában és pótlásában.
Minek köszönhető az, hogy az eredeti értékek, több generáción túl is ilyen hatást gyakorolnak, továbbítódnak?
– Mindkettőnk családja több száz éve, a kezdetektől a faluban él, azaz tősgyökeres ,,doroszlaiak” vagyunk. Egyrészt ezért annyira fontos számunkra, hogy ebből a gazdag hagyatékból mindent eredeti állapotában megőrizzünk, továbbá minden, amivel bővítjük, szintén a mi kincsünk legyen. Másrészt természetesen a nagymama, Nagy Katalin iránti tisztelet és szeretet is vezérel bennünket. Mindig is fontos volt számunkra falunk, annak kulturális élete, hagyományai, népviselete. Abban nőttünk fel, hogy mindezek igen jelentős szerepet töltenek be az ember életében. Gyerekkorom óta a jó példát láttam magam előtt. Szüleim, Gellér Zoltán és Veronika pedagógus házaspárként több mint negyven évig vezették a helyi néptánccsoportot. Nagyon sok szeretettel és természetesen temérdek munkával, megalapozva a viselet és a hagyományok megmaradását. Ezzel elültették azt a bizonyos magot... Éppen ezért természetes számunkra, hogy amivel csak tudjuk, mi is támogatjuk ezeknek az értékeknek a továbbéltetését. Akár olyan formában is, hogy részt veszünk a rendezvényeken, bálokon, akár bármilyen más formában, mert mindig jó hazamenni.
A páratlan pingálású tisztaszobában az anyósbábu, ,,fogadja” a látogatót
Hogyan, milyennek látják a doroszlói magyar közösség jelenlegi helyzetét?
– Annak örülünk, hogy ez a maroknyi, otthon maradt ember milyen csodálatos munkát végez. Lelkesedésük példaértékű. Csak reménykedni tudunk abban, hogy ez a sok önfeláldozás nem marad eredmény nélkül.
Mindehhez a közösségmegtartásért vívott harchoz, Önök is hozzájárulnak, hiszen a Nagy Kati néni-féle tisztaszobát közkinccsé tették…
– Szeretnénk minél több látogatónak megmutatni mindazt, ami a Tisztaszobában található, hiszen ez közös kincsünk, amelyből erőt meríthetünk a jövőben is, éppen ezért minden érdeklődő előtt nyitva áll. Amellett azonban, hogy Nagy Kati néni általunk bővített hagyatékát rendszeresen látogatják a faluba érkező, érdeklődő turisták, gyermekek és felnőttek, hazaiak és külföldiek egyaránt, néhány esztendeje, online tárlatvezetés céljából készítettünk egy kisvideót is (https://www.youtube.com/watch?v=1GFskzT07vM&t=682s), amely által ,,be lehet tekinteni” a gazdaportára, a házba és a tisztaszobába is.
A menyecskebábu ,,őrködik” a bölcső felett
ONLINE TÁRLATVEZETÉS
A kisfilm elején hallható, kuriózumnak számító, páratlan hangokon megszólaló doroszlói nótá(zó)knak (Gellér Veronika, Babos János, Novák István, Kocsis Pál, Doroszlói Rezesbanda), népi énekeknek köszönhetően a képzeletünk rögtön és könnyen életre kelti a tárlat ,,szereplőit”, az ifjú párt, a fiatal menyecskét, a csecsemőt, valamint az anya-anyóst. Az online kiállítás körbevezet bennünket a tágas gazdaporta udvarán, végig a gangon, illetve beleshetünk a hidasba is. A ház folyosójának színes ablakai minden látogatót lenyűgöznek, ahogyan az autentikus mintázatú cserép a talpunk alatt szintén kifogástalanul illeszkedik a hely(i)ség hangulatába.
A videót kísérő, írásos tárlatvezetésnek köszönhetően megtudjuk: „Két bábu, doroszlói lány és fiú viseletbe öltözött ,,páros” fogad bennünket a belépéskor. A ruhadarabok és a falat díszítő, régi családi momentumokat felelevenítő képek is hűen „mesélnek” a korról, a sorsról, amely annak idején is bőven tartogatott közös(ségi) élményeket, tanulságokat.
Továbbhaladva, a szobában balról kredenc áll, rajta menyasszonyi párta, csatos imakönyv, mindez a vágyott nászt és az arra kért sok áldást sejteti. Jobbról menyecskebábu, „újszülött” a bölcsőben, amely tárgy gazdagon van bélelve helyi slingeléssel. A „komatálas” kosarat fedő slingelésbe egy-egy szívből jövő jó tanács, jókívánság van hímezve, útravaló az életre.
Étkezőasztal, előtte a ,,komatálat” tartalmazó, díszes kosár
A középső-, lakószobában vetett ágyak, slingelt függönyök, babasarok, sok apró(lékos) minta a játékbútorokon is, akár az akkori valóságban. Falon függő Mária-kép meg tükörasztal, asztalterítőbe hímzett név, amely félreérthetetlenül üzeni, ki az, aki ehhez a családhoz tartozik.
Magába a tisztaszobába lépve nehezen tudjuk eldönteni, hova nézzünk; a tárgyak, sőt még a falak is vonzzák a tekintet. A ’40-es években (!) készült, precíz, bámulatos pingálás (falfestés) a mai napig kifogástalan színekben pompázik. A magaságyakon slingelés, név-kivarrás: Nagy Kati az, akinél most vendégeskedünk, ő az, aki bepillantást enged a házának ebbe a legféltettebb helységébe, ahol még csak nem is aludtak, mindössze ravataloztak annak idején. A patinás ómárium (ruhásszekrény) belseje a helyi népviselet minden fontos darabjának helyet ad. A szekrényajtóba grafittal beleírták, ott vezették, melyik családtag mikor született. Így dokumentálták életük fontos eseményeit. A komódon a mindennapok és az ünnepek felett őrködő szentek szobrai, amelyekre pedig az idős asszony, az anya- vagy az anyós(bábu)figura visel gondot.”
Leány- és legénybábu ,,köszönti” a vendégeket a folyosón
A gazdag kulturális, népi örökség tulajdonosai, gondozói hangsúlyozták, a doroszlói Tisztaszoba az év bármely szakában szabadon, ingyenesen látogatható.
Nyitókép: L. Móger Tímea felvétele
