A magyarországi Zimányi András neve valószínűleg sokaknak ismerősen cseng, hiszen ő volt az első, aki átúszta a Balatont télen és ez nagy médiavisszhangot kapott. 2019-ben tette ezt meg a Szántód és Tihany közötti 1250 méteres távon, 7 fokos vízben. Azóta rendszeresen szervez téli úszásokat és hirdeti a hidegterápia szervezetre gyakorolt jótékony hatását. András december legvégén Zentán járt, hogy megismerkedjen azzal a helybeli csapattal, amelynek tagjai rendszeresen mártóznak meg télen a Tiszában, és hozzá hasonlóan élvezik a hidegterápia jótékony hatásait. A csapat a hídi strandnál várta őt, és együtt mentek bele a 4 fokos folyóba.
Zentán a rendszeres hétvégi hideg vizes terápiákra általában öten-hatan jönnek össze, Zimányi András érkezése azonban sokukat tettre késztetett, így akkor tízen voltak. Mindenki annyi időt maradt a Tiszában, amennyi jólesett neki, és közben András tanácsokkal látta el őket arra vonatkozóan, hogy mire figyeljenek a hideg vizes terápia ideje alatt. A csobbanás után alkalmam volt Andrással beszélgetni.
Hogyan kezdődött ez nálad, mi vitt rá arra, hogy hideg vízbe menj?
– A hosszútávúszást nagyon szeretem és sokáig tervezgettem, hogy átúszom a Balatont hosszában. Erre végül 2018 augusztusában kerítettem sort teljesen amatőr módon, és ezzel teljesítettem a régi álmomat. Eredetileg három napra terveztem, aztán négy lett belőle, és a hideg vizes úszás gondolata is akkor kezdett foglalkoztatni. Az úszás második napján, amikor Tihanyból indultam, a Balaton 24 fokos volt, fújt a szél és én fáztam benne. Igaz, fáradt is voltam, ám mégis úgy éreztem, nincs rendjén, hogy hidegnek érzem a 24 fokos vizet. Eszembe jutottak azok a sztárok, konkrétan Mányoki Attila és Szlavicsek Tünde, akik a 10–12 fokos La Manche-csatornát úszták át és a példaképeim lettek. Így valahogy fogalmazódott meg bennem, hogy ezzel foglalkoznom kellene. A Balaton hosszanti végigúszása nagyon jól sikerült, azon a hidegebb napon is hozzáállt a szervezetem, nem hűltem ki, viszont aztán az ősz folyamán elkezdtem a hideg vizes terápiákat. Szlavicsek Tünde, aki a mai napig az egyetlen La Manche-csatornát átúszó magyar hölgy, ő vezetett be a hidegtűrésbe úgy, hogy azt tanácsolta, kezdjem el a hideg vizes zuhanyozást és ácsorogjak hideg vízben. Azt mondta, ezt végezzem egész télen, és tavasszal már belemehetek a hideg vizekbe. Akkor azt fogalmaztam meg célként, hogy átúszom a Balatont a révfülöpi hagyományos útvonalon, az 5200 méteren tavasszal, tizen-egynéhány fokos vízben. Ezt a tervemet azóta sem valósítottam meg, mert kiderült, hogy a tavaszinál sokkal hidegebb vízben is megy nekem az úszás, persze valamivel rövidebb távokon. Gyömrőre jártunk egy csapattal, és december elején már tíz fok alatti vízben csobbantam. Látva, hogy jéghideg vízben is lehet úszni, szépen lassan körvonalazódott bennem, hogy nem egy tavaszi úszást tervezek 5,2 km-en, hanem egy igazi téli úszást. Ebből az lett, hogy 2019 márciusának legelején, vagyis még a csillagászati tél legvégén átúsztam a Balatont.
Másokat is buzdítottál aztán erre?
– Nagy sikere volt ennek az akciónak, nekem is óriási örömet szerzett és sokan jelezték, hogy jönnének velem, többek között a szlovákiai Plavec Péter is, aki azóta világbajnok jegesúszó. Akkor meg is fogalmazódott bennem és a páromban, hogy ezt később közösségben kell csinálnom, hogy többen úszhassunk egyszerre. Létrehoztuk a Téli Úszó Sportegyesületet, és az lett az egyik fő profilunk, hogy felkészítsük az érdeklődőket a téli úszásokra és a téli Balaton átúszására. Ezt az egyesületet fél év alatt sikerült bejegyeztetni, és ősz végén el is kezdtük propagálni, hogy a következő téli Balaton-átúszáson már mások is úszhatnak velem. Azt szerettem volna, hogy ennek a téli úszásnak ne az legyen az üzenete, hogy Zimányi András meg tud valamit csinálni, hanem az, hogy ez bárki számára elérhető. Onnantól kezdve hirdettem, hogy ha ezt valaki okosan és jól csinálja, illetve ha időt nem sajnálva készül, akkor három-négy hónap alatt felkészülhet rá és átúszhatja Tihanynál a Balatont az 1250 méteres szakaszon. Elkezdtem hát tanítani azokat, akik szerették volna megcsinálni, és onnantól kezdve már nem úsztam egyedül. Sőt attól fogva én úsztam a legkevesebbet, mert másokra figyeltem és fokozatosan készítettem fel őket arra, hogy ezen részt vegyenek. Sokan lemorzsolódtak, volt, aki aztán nem úszott, volt, akiknek jobban feküdtek a rövidebb távok. Nekik kitaláltuk, hogy a téli Balaton-átúszáson legyenek váltócsapatok is. Ez azt jelentette, hogy egy három-, vagy négyfős csapat elindul hajóval az egyik parton és csak egy személy van a vízben, ő leússza a bizonyos hányadát, aztán váltanak a hajóról, és így ússzák át váltóban a Balatont. Óriási sikert aratott, hiszen erre viszonylag könnyen fel lehetett készülni, és hipotermia kockázata gyakorlatilag nem is állt fenn, mert mindössze pár száz métereket úsztak. 2023 elején már a Nemzetközi Hidegvíz Törzs Egyesület szervezte meg ezt az úszást. Én már nem győztem, nekik viszont kedvük volt hozzá, így rájuk bíztam. Ők megreformálták és nagyon jó irányt adtak neki. Náluk nem hajóról történik a váltás, hanem féltávon, illetve harmadtávon úszó pontomokat építenek fel, és azokról lehet startolni. Ennek az egyik előnye az, hogy a közönség mindenkit lát beérni a célba. Amikor hajóról indultak, akkor ez nem adatott meg, aki mondjuk másodiknak startolt, az hajóról indult és hajón is fejezte be, csak a rajtolónak és a célba érőnek tudtak tapsolni az emberek. Én boldogan fogadtam ezt a változtatást. A Nemzetközi Hidegvíz Törzs Egyesület tehát folytatja ezt és én ennek nagyon örülök. Most március 2-ra, szombatra tűzték ki a 4. Téli Balaton-átúszás időpontját, persze ez időjárásfüggő. Nagyon fontos, hogy legalább öt fokos legyen a Balaton, mert sokkal biztonságosabb, mint mondjuk, három fokosan.
Te hogyan végzed a hideg vizes terápiát?
– A napi hideg vizes úszást senkinek sem ajánlom, viszont magát a hidegterápiát lehet naponta végezni, mégpedig zuhanyozással. Ez egy Wim Hof által terjesztett módszer, és nálam, mint átlag képességű embernél ez már az első szezonomban is nagyon jól működött. Hetente egyszer csobbantam elég sokáig, vagy úsztam, viszont a hideg vizes zuhanyokat napi rendszerességgel végeztem. Az elő hónapban heti egy úszást iktattam be, a másodikban heti kettőt, a harmadik hónaptól pedig heti két vagy három alkalommal úsztam, de nem többször.
Belemenni a legnehezebb (Fotó: Gergely Árpád)
Milyen hatást gyakorolt ez az egészségi állapotodra?
– A legfontosabb, hogy normalizálódott a vérnyomásom, ami addig egy kicsit magas volt és már gyógyszert is szedtem rá. Köszönhetően a rendszeres úszásoknak – beleértve a hagyományos úszást is –, illetve a hideg vizes terápiának, valamint a jegesúszásoknak, az érrendszerem olyan rugalmassá és erőssé vált, hogy onnantól kezdve elmúlt a vérnyomásproblémám. Ez volt a leglátványosabb. A legnagyobb öröm pedig ebben az egészben a hideg víz boldogító hatása, ami azt jelenti, hogy a hidegben, főleg a hidegsokk alatt endorfinokat termelünk, ami bearanyozza az ember napját. Tehát egy depressziós, vagy rosszkedvű ember, egy kudarcokkal, családi problémákkal terhelt személy, ha csak a hideg zuhanyt végzi nap mint nap, sokkal könnyebben viseli a dolgait. Ha pedig egy téli úszást komolyan vesz, és állandóan csúcsra járatja a szervezetét, ráadásul ezt okosan teszi, megelőzve a hipotermia kockázatát, olyan állapotba kerülhet az egész téli időszakban, hogy gyakorlatilag elfelejti a problémáit, vagy legalábbis sokkal könnyebben kezeli azokat.
Mit csinál a hideg víz és a hideg levegő a szervezetünkkel?
– A terápiás jelleg mindkettő esetében biztosítja az érösszehúzódást, a barnazsír-termelést. Kamionsofőrként dolgozom, ezért nem jutok eleget hideg vízbe, így hajtás közben télen leengedem az ablakokat, nekivetkőzöm és úgy hajtok. Ezzel azt érem el, hogy bejön egy 0, vagy 5, vagy 8 fokos levegő, ami átjárja a kabint és gyorsan átsiklik a bőrömön, magyarán nem engedi, hogy a bőröm körül kialakuljon egy meleg levegőréteg. Ez viszont huzat, és annak vannak olyan hatásai, amelyek miatt ezt nem propagálom, inkább csak kísérletezem vele. Ennél sokkal jobb a hideg levegőn sétálni. Szóval a hideg levegővel kísérletezem, mert nem tudok eleget hideg vízbe menni. A hideg víz azonban sokkal jobb, azzal soha semmilyen problémám nem volt. A hidegterápiánál nagyon fontos, hogy a hatására elkezd termelődni a barna zsír, valamint, hogy az érrendszert is karbantartja. A mai ember a ruházatával annyira elkényezteti a testét, hogy az erek gyakorlatilag az év 365 napján ugyanabban az állapotban vannak. Néha egy kicsit húzódnak, néha egy kicsit tágulnak, de nem végzik el azt a munkát, amire egyébként teremtődtek, vagyis, hogy hőszabályozó munkát végezzenek. Már az is jó dolog, ha odahaza egy kicsit lejjebb vesszük a fűtés hőfokát, és ahhoz szoktatjuk a szervezetünket. Az az átlagember, aki mondjuk megvetéssel tekint ránk, mert szerinte játszunk az egészségünkkel, az is sokkal jobban bírja a hideget márciusban, mint ősszel. A hideg alatt most tíz fokot értek. Ha szeptemberben bejön egy hidegfront, és lehűl a levegő tíz fokra, legszívesebben mindenki téli kabátot húzna, viszont ha a február tényleg hideg volt, és márciusban felmelegszik tíz fokra, akkor ugyanazok az emberek, akik fél évvel azelőtt, a tíz fokban kabátot húztak, egy szál pólóban mennek ki az utcára. Mi is történt? Nem hidegterápiáztak, nem csinálták ezt tudatosan, de időnként fáztak a buszmegállóban, fáztak, ha gyalog mentek valahová, tehát valamennyire a hideggel találkoztak, nem tudták magukat teljesen elszigetelni tőle, és az ő szervezetük is alkalmazkodott hozzá. Ezekről a témákról egyébként sokat lehet olvasni abban az online magazinban, amelyet én működtetek. A Reszkess magazinban tehetséges téli úszókat szólaltatok meg, versenyekről, orvosi felfedezésekről adok hírt. Olyan tartalmakat igyekszem közzétenni, amelyek segítik a téli úszás és a hidegterápia, mint egészségügyi lehetőség elfogadását.
Zimányi András (Fotó: Gergely Árpád)
Más országokban népszerűbb a hideg vizes úszás?
– Az oroszoknál elfogadott sporttá vált a téli úszás. A cseheknél hatvan-hetven éves hagyományra tekint vissza, hogy belemennek a jeges vizekbe, és már nagyon régóta szerveznek téli úszóversenyeket. Magyarországon korábban Schirilla György úszott meg még néhányan. A Schirilla család ezt mindig szépen propagálta, viszont versenyeket nem szerveztek, ők a Dunát úszták át. Magyarországon az első igazán látványos ilyen esemény a téli Balaton-átúszás volt.
Ahogy mesélted, annak a szervezését átadtad. Tervezel-e valamilyen más hideg vizes programot a közeljövőben?
– Február 17-én, szombaton Dorogon a Palatinus-tónál lesz egy hasonló rendezvény és oda várjuk a hideg vizes úszókat. Többféle teljesíthető táv lesz, és remélem, sokan eljönnek majd!
Nem először jöttél a Vajdaságba, sőt rendszeresen visszajáró vendég vagy. Hogyan kapcsolódsz ehhez a vidékhez?
– A barátnőm telecskai. Budapesten dolgozik, de sokat ingázik, és ha csak tehetem, vele tartok. Olyankor mindig úszom a Topolyai-tóban. Mivel Homolya Ákossal, a zentai hideg vizes terápiázók összefogójával már jó ideje ismerjük egymást és úsztunk is együtt a Topolyai-tóban, eljöttem Zentára is, hogy találkozzam az itteni lelkes csapattal.
Nyitókép: A hideg víz jótékony hatással van az érrendszerre (Gergely Árpád felvétele)
