Kis Torma András neve ismerősen csenghet olvasóink számára, ugyanis a kertészetüket korábban már bemutattuk lapunk hasábjain. A család fóliasátraiban a téli hónapokban elsősorban salátát termeszt, míg a tél vége felé közeledve a karalábé is egyre több helyet foglal el. A nyári hónapokban paradicsomot, paprikát, valamint görög- és sárgadinnyét termesztenek részben fólia alatt, részben pedig szabadföldön. Az elmúlt napokban ismét felkerestük a noszai termelőt, hogy az iránt érdeklődjünk, történtek-e változások a gazdaságában, illetve a megváltozott körülmények, elsősorban az enyhe tél hogyan befolyásolta, illetve befolyásolta-e egyáltalán a termelés menetét.
Kis Torma András (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Legutóbbi találkozásunk óta történtek-e nagyobb változások a családi gazdaságukban?
– Az elmúlt két évben nem újítottunk a gazdaságunkban, és pályázatokon sem vettünk részt. Tavaly szerettünk volna jelentkezni a tartomány egyik pályázatára, amivel lehetőségünk lett volna még nagyobb területet fóliasátorral lefedni, viszont valamilyen oknál fogva a kiírás nem vonatkozott a festett vas vázas sátrakra, ami viszont számunkra a legmegfelelőbb. Az újabb sátraink 8x40 méteresek, és ennél kisebbeket nem érdemes építeni, és azt is ajánlatos nagy légterű formában kialakítani. Viszont horgonyzott acél vázzal ez jóval nagyobb költségeket vont volna maga után, hisz annak ára kétszer annyi, mint a vas vázasoké, de az elnyerhető összeg nem változott.
A téli hónapokban hogyan folyt a termelés?
– A sátraink nem fűtött sátrak, és ezekbe ősztől a paprika, paradicsom és uborka helyére is saláta kerül, és május elejéig, közepéig ez foglalja el a legtöbb helyet. Az idei télben volt rossz is és jó is. Amikor december elején bejött az a ködös, nyirkos hideg idő, akkor a növényeink egy kicsit megtorpantak, nem úgy fejlődtek, ahogy kellett volna. A sátrak levegője állott volt, és szellőztetni sem tudtunk rendesen, mivel a kinti páratartalom is magas volt. Ennek következtében több betegség is megjelent a salátában, a lisztharmat, a rothadás, a rozsdásodás. Igyekszünk vegyszermentesen termelni, de időnként kénytelenek vagyunk vegyszerekhez, illetve bio besorolású készítményekhez nyúlni. Folyamatosan egyre több biokészítmény jelenik meg a piacon, és igyekszünk lépést tartani a trendekkel, nyitottak vagyunk az új készítményekre. Minden év januárjában hetente kétszer Mórahalomra járunk olyan előadásokra, amelyeket elsősorban a konyhakertészek számára szerveznek. Sok újdonságot hallunk, sok mindent megtudunk többek között a növényvédő szerekről, műtrágyákról, a piacok állásáról. Magyarországon egyre szigorodnak a növényvédelemmel kapcsolatos előírások, sok szert kivontak a forgalomból, ők ebből a szempontból előttünk járnak, és a tapasztalataikat meg tudják osztani velünk. Viszont vannak olyan időszakok, amikor kénytelenek vagyunk vegyszerekhez nyúlni. A fóliasátrak alatt a növények ugyan kissé jobban védve vannak a külső környezeti hatásoktól, ez egy nagy előny a szabadföldi termesztéssel szemben, viszont sokkal intenzívebb, több kézmunkát és figyelmet igényel.
A téli hónapokban is friss saláta jut az asztalokra (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A saláta ára hogyan alakul a termelési költségekhez viszonyítva?
– Szerbia déli részén, Leskovac környékén sokan foglalkoznak saláta termesztéssel, és tőlük azt az információt hallottuk, hogy a felvásárlók 6 dinárt kínáltak egy fej salátáért. Mi első osztályú vetőmagot használunk, amely a megfelelő módon van kezelve, és amiből egy szem ára 5 dinár. Még ha nem is első osztályú magot használnak, a költségek akkor is magasak lesznek, hisz a műtrágya, az öntözés, a munka, a vegyszerek ára mind megemelkedett. Már ebből is látszik, hogy a termelőket nagyon nem becsülik meg. Nálunk egy picivel jobb a helyzet, a saláta nagybani ára jelenleg 30 dinár körül mozog. Ez az ár évek óta nem változott, viszont mindenki tudja, hogy a költségeink jelentősen megemelkedtek az elmúlt időszakban. Január végén volt egy kis áremelkedés, akkor körülbelül 45 dinárért tudtunk eladni egy fej salátát. Emellett a piacon sok gyengébb minőségű salátát találunk, amit olcsóbban adnak ugyan, de mivel ezekben az esetekben igen gyakran őszi salátákról van szó, megvan az esélye annak, hogy megkeserednek.
A karalábé termesztésével jelenleg hogy állnak?
– Ha tudtuk volna, hogy ilyen lesz az időjárás, korábban elkezdtük volna a karalábé nevelését. Jelenleg a palánták ültetőálcában várják, hogy átültessük őket a végleges helyükre. Mivel enyhe telünk volt, nem kellett melegítőszőnyegeket használni, úgyhogy ezen spórolni tudtunk egy kicsit. A karalábét nem mertük korábban kiültetni, mivel képes arra, hogy megfázzon, aminek következtében felmagzik, nem nevel olyan szép gumókat, és akkor a piacon sem lehet első osztályú áruként eladni. Miután kipalántáljuk végleges helyükre a karalábékat, azután 6-7 hét alatt elérik azt a nagyságot, hogy szedhetjük őket. A karalábéval kapcsolatban megváltoztak a vásárlók igényei. A karalábét fehér átlátszó zsákokba csomagoljuk, és amikor elkezdtük a fóliasátras termelést, a zsák alsó sorába négy karalábét tudtunk tenni, ma már háromnak kell kitöltenie az alsó sort, mert különben nem is kell a vevőknek. Viszont fenntartásokkal kell fogadni a túl nagy gumókat, ugyanis ha a növény túl van öntözve, vagy műtrágyázva, a közepe meg tud repedni. Bízunk benne, hogy a karalábénak a korábbi évektől eltérően az idén rendes ára lesz.
A fóliasátras termesztés egyik fontos eleme a megfelelő szellőztetés (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Egyéb zöldségfélékkel is foglalkoznak, amelyek palántáit is önök nevelik. Ezek korábban kerülnek végleges helyükre?
– A paprika- és a paradicsompalántákat elkezdtük pikírozni, poharazzuk, cserepezzük. Az időjárás kedvez ezeknek a növényeknek, napfény van, a sátrakban meleg van, és szemmel láthatóan nőnek a kis palánták. A paprikát és a paradicsomot egy kicsivel korábban vetettük el, mint a korábbi években. Igyekszünk minél tovább húzni a salátát, viszont törekszünk arra is, hogy a paradicsommal minél korábban megjelenjünk a piacon, hogy minél jobb árat kapjunk érte. Általában mire mi megjelenünk a termésünkkel, addigra a piacokon már jelen van a délről hozott termény. Most viszont erre helyezzük a hangsúlyt. Korábban március 5-e és 10-e között vetettük el a paradicsom magokat, de most az időjárás arra késztetett bennünket, hogy ezt korábban tegyük meg. Lehet még fagy, és még akkor is fagyhat, amikor a palántákat a végleges helyükre raktuk, de kockáztatnunk kell. Ha megfáznak a növények, szenvedni fognak, mivel a paprika és a paradicsom is nagyon érzékeny, és ha 1–2 Celsius-fokban is stressz érheti, megtorpanhat a fejlődésben, és utána nagyon oda kell figyelni, hogy hogyan neveljük tovább.
Szabadföldön milyen zöldségféléket termesztenek? Ezek előbb kikerülhetnek az enyhe télnek köszönhetően?
– Szabadföldön paprikát, valamint görög- és sárgadinnyét termesztünk. A paradicsom a szabadban még érzékenyebben viselkedik, mint a fólia alatt, és elég egy kis eső, hogy megjelenjenek rajta a gombabetegségek tünetei. A paprika kicsit ellenállóbb, viszont arra is oda kell figyelni. A paprika esetében is meg lehet próbálni azt, hogy minél korábban kipalántáljuk, de ez is bizonytalan, és megint csak kockázatos. A dinnyéket az idén szeretnénk fólia alagútba palántálni, hogy minél korábban tudjuk szüretelni. Ha az időjárási körülmények engedik, a fólia alagútba április közepe táján ki lehetne ültetni a palántákat, viszont ha ezt nem tudjuk megtenni, ugyanakkor a palánta már megérett a kiültetésre, akkor utána nehezebben indul meg a fejlődése, vagyis itt is körültekintően kell eljárnunk, és bíznunk a jó időben.
A karalábépalánták átültetés előtt (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A szántóföldi növények termesztésével foglalkozó gazdák elmondása szerint az enyhe tél kedvez a kártevőknek és a kórokozóknak. Ezek a fóliasátrak alatt is veszélyt jelentenek?
– Várhatóan az idén még több növényvédelemre lesz szükség, mivel a mindenféle rovarok, csigák, egerek át tudták vészelni a telet, A mezei egerek a fóliasátrakban az ősszel és a télen komoly károkat okoztak, volt olyan salátaágyás, amelyből a növények 30–40 százaléka eltűnt, teljesen megették, és sokat küzdöttünk velük. A hűvösebb időjárás beköszöntével eltűntek, de valószínűleg visszatérnek. A mezei egerek a sárgadinnyékben nagy károkat okoznak, ugyanis képesek arra, hogy befúrjanak a termésbe, és ott azután kieszik annak magját, a többit viszont ott hagyják. Az idén várhatóan több bajunk lesz a gombabetegségekkel is.
Nyitókép: A fóliasátras zöldségtermesztés sok kézmunkát és figyelmet igényel (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
