áll a harang
szakad a hang
ketté belőle
az egyik
ami volt
mélykék
bongással megy
alá vigasznak
kik a
hangját várják
anyáknak
apáknak
a másik hang
bíborszín
magasan
aki rezzenni tud
annak száll
jelennek
jövőnek
világos
reménynek
mi meg csak
nézzük némán
hangtalan
nyelvét
a nagyszombati
harangnak
áll a harang
bennünk
visszhangzik
némasága
vagy
minden
vagy
semmi
vagy