Tito marsall hősfiú a pokoltól is megvéd bennünket, ökölbe szorított kézzel, emelt fővel, bátran előretörünk – üzente az induló már a második világháború ideje alatt is a népfelszabadító harcosoknak. Vladimir Nazor szövege az elkövetkező évtizedekben nemzedékek fülébe vésődött be, azoknak, akik manapság „önszántukból” engedik át bevételük egytizedét az ország megsegítésére, és akik ifjú korukban egy teljesen másmilyen haza reményében építettek fáradhatatlanul.
2024. szeptember 3., kedd
Tarka
Sokakkal ellentétben engem nem szomorított el az a hír, hogy a legszűkebb családi körünkben voltunk kénytelenek eltölteni a húsvéti ünnepeket. Valószínűleg azért, mert mi a jelen helyzetben sem unatkozunk: nagyon is dinamikusan telnek a napjaink.
Háttal ugyan, de Biskekben a Kirgizisztáni Állami Történeti Múzeum mögött még ma is mutatja az irányt az Elvtárs több méter magas bronzszobra. Azt gondoltam, hogy a világon már sehol sincs Lenin-szobor, de én azért találtam még egyet – talán épp az egyetlent, az utolsót, a legkedvesebbet.
Alaposan meglepődhetett az egyszeri vajdasági tévénéző április 11-én, amikor az RTL Klubon futó A Tanár című sorozat 3. évadának premierjét tekintette meg.
A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 év folyamán jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg a klienseim iránti diszkréció miatt.
Már nem emlékszem rá pontosan, hogy a Facebookot görgetve mikor bukkantam rá az Újságmúzeum nevű oldalra. Annyi biztos, hogy már első olvasásra magammal ragadott, hiszen annyi érdekes dolgot tudhattam meg a legnagyobb magyar művészekről, feltalálókról, sportolókról, történelmi személyiségekről, amelyeket eddig sehol máshol nem olvastam.