Közép-európai idő szerint alig kezdődik meg a holnap, amikor Pekingben, a 15. atlétikai vb-n már rajthoz szólítják az első versenyszám benevezettjeit. A kínai fővárosban reggel 7.30 lesz, amikor indul a férfi maraton, amelyben 39 ország 70 futója lép fel, s ebben a számban ítélik oda az első érmeket is. Másfél órával később a 2008-as olimpiára épített Madárfészek nevű stadionban is kezdődik a műsor, az első napon pedig több magyar és szerbiai is érdekelt lesz.
Atlétikai vb-t viszonylag későn indítottak, az elsőt így csak 1983-ban Helsinkiben rendezték meg. Addig a nemzetközi szövetségben az a nézet uralkodott, hogy vb-re nincs szükség, hisz gyakorlatilag annak számít a nyári olimpia. Mivel azonban az olimpiákon csak késve iktatták be az új versenyszámokat, 1976-ban külön vb-t tartottak 50 kilométeres gyaloglásban, 1980-ban pedig női 400 gáton és 3000 méteren, végül az IAAF a két évenkénti vb-k mellett döntött. Amióta a 21. század elején a női 3000 gát is hivatalos versenyszám lett, a nemek közötti különbség az atlétikában már csak az 50 km gyaloglás, továbbá a könnyebb súly és kalapács, valamint a 110 és 100 m gát és a tízpróba és a hétpróba.
A maratonfutók holnap még célba sem érnek, amikor éppen a hétpróba indul két magyarral, Krizsán Xéniával és Zsivóczky-Farkas Gyöngyivel. Hajnali fél 4-kor a férfi kalapács selejtezőjében ott lesz Pars Krisztián, Pásztor Bence és az utólag, 12. magyarként besorolt Hudi Ákos. 4 óra után Márton Anita is dobókörbe lép, 5.15-kor pedig első szerbiaiként Amela Terzić rajtol az 1500-as táv előfutamaiban. Hat órakor kezdődik a 100 méteres síkfutás selejtezője a világcsúcstartó Usain Bolttal, az idény legjobbjával, Justin Gatlinnel és Tyson Gay-jel. 12.30-kor kezdődik a helyi esti műsor, amelyben női súlyban és férfi 10 kilométeren tartanak döntőt. Vasárnap startol férfi súlylökésben Asmir Kolašinac, éremosztás pedig e számon kívül férfi kalapácsban, férfi 20 km gyaloglásban, 100 méteren és hétpróbában lesz.
A szervezők adatai szerint 207 ország 1936 (1043 férfi és 893 nő) atlétája lép fel, és mindkét szám csúcsnak számít. Szerbiát öten képviselik, hisz az eredetileg nevezett négy (Kolašinac, Terzić, Ivana Španović és Dragana Tomašević) mellé utólag Milan Ristić gátfutót is besorolták.
A vb-ken legtöbb sikerrel az Egyesült Államok képviselői szerepeltek, hisz 138 arany-, 88 ezüst- és 75 bronzérmet nyertek. Következik Oroszország 53, 59, 54-es mérleggel, majd Kenya 43, 37, 32-vel, Németország 36, 34, 43-mal és Jamaica 24, 42, 32-vel. Magyarország 6 ezüsttel és 5 bronzzal a 65. helyet foglalja el a 95 országot számláló összesített éremlistán, míg Szerbia a két éve, Moszkvában nyert két bronz (Španović és Emir Bekrić) révén a 87. pozíción áll. Ami a gyűjtemény esetleges növelését illeti, Pars Krisztiánnak szép esélye van a dobogóra, a szerbiaiak közül pedig Španović reménykedhet sikerben.
Az eddigi vb-k legsikeresebbje 8 arannyal és két ezüsttel Usain Bolt, míg Carl Lewis 8, 1, 1-es mérleget tudott. Bizonyos értelemben mégis Szerhij Bubka a csúcstartó, aki hat vb-n nyert aranyérmet. A nőknél Marlene Ottey 14 (3, 4, 7) érmet nyert, de Allyson Felix 8, 1, 1-es gyűjteménye is impozáns.
