A történelmi fontosságú események részletesebb áttekintésével gyorsan kideríthető, hogy ezen a napon nem történt több balszerencsés esemény, mint a hét, vagy a hónap többi napján. Mindez, úgy tűnik, teljesen mellékes, a hiedelem tovább él az emberekben.
Az, hogy balszerencsét hoz, ha a hónap tizenharmadik napja péntek, a legelterjedtebb tévhitnek számít a világon. Eredete még jóval a kereszténység megjelenése elé nyúlik vissza, a kereszténység idejében újabb lendületet kap, s csakhamar a világ minden civilizációjára átterjed. Nehéz lenne megmondani, mikor tulajdonították először balszerencsésnek ezt a napot, de már Éva is pénteken nyújtotta oda az almát Ádám nak, Káin ezen a napon ölte meg Ábel t, s az özönvíz is éppen pénteki napon kezdte elmosni az emberiséget, s vele együtt minden földi rosszat... Jézus Krisztus t 13-án, pénteken feszítették keresztre, melyet az utolsó vacsora előzött meg, tizenhárom résztvevővel – azóta is sok helyen odafigyelnek, hogy a társaságban sose legyenek éppen ennyien, ha pedig mégis így adódna, az első személyt, aki elhagyja a társaságot, Júdás mintájára, árulónak nevezik, aki a szerencsétlen történések lavinájának az elindítójává is válik egyben.
Az említett példák a kereszténység történetét követik, mindez azonban még véletlenül sem jelenti azt, hogy a 13-as számot a nem-keresztények valamivel is jobban szeretnék. A törökök például, bizonyos időre, teljesen kitiltották a nyelvhasználatból e szám megnevezését, de a germán mitológia is negatív előjelű történeteket fűz hozzá. Az egyik lakomán például Loki , a legaljasabb isten, hívatlanul, mint tizenharmadik vendég jelent meg, s a lakoma Balder nek, a fény és vigasság istenének a halálával ért véget.
NŐK ÉS PÉNTEK 13.
Számos mitológiában a női nemhez kötődik a tizenhármas szám, mivel a menstruációs ciklus, a holdéhoz hasonlóan, évente tizenháromszor jelentkezik. A péntek is hasonlóképp kötődik a nőkhöz, a német nyelvterületen a péntek az egyedüli nap, melynek az elnevezése nőhöz, mégpedig Frigga istennőhöz kapcsolódik.
Az idők folyamán egyre elterjedtebbé vált az a hiedelem, miszerint ezen a dátumon semmibe sem szabad belekezdeni, nem kell útra indulni, nősülni, szerelembe esni, döntéseket hozni, vagy bármilyen lényeges dologba belekezdeni. A történelmi fontosságú események mélyebb analízise azonban hamar kideríti, hogy ezen a napon semmivel sem történt több balszerencsés esemény, mint a hét, vagy a hónap többi napján. Mindez, úgy tűnik, teljesen mellékes, a hiedelem tovább él az emberekben. Már a régebbi időkben is úgy tartották, hogy ezen a napon nem kell ágyneműt cserélni, mert rossz álom száll az alvóra. Nem ajánlatos körmöt vágni, mert az szomorúságot, bánatot hoz. De nem volt szabad varrni, költözködni, sőt, hajóra szállni sem, mert úgy hitték, veszélybe kerülhet ezáltal az illető épsége. A tengerészek tartották is magukat ehhez a szabályhoz.
A BIZONYÍTÉK
Akadtak viszont olyanok is, akik megelégelték az efféle tévhitek népszerűségét, s megpróbálták ezek ellentétét bizonyítani. Az 1800-as évek elején az egyik brit flotta „HMS Péntek“ névre keresztelte el hajóját, a fedélzet tagjait éppen pénteki napon válogatta össze, és egy James Friday (Péntek) nevű személyt nevezett ki a hajó kapitányának. El is rendelték, a hajó indulása is pénteken legyen. A bizonyítás, sajnos, nem járt sikerrel – a hajó, teljes fedélzetével nyomtalanul eltűnt.
Hét évszázada, 1307. október 13-án, IV. „Szép“ Fülöp francia király utasítására több ezer templomos lovagot fogtak el. Többek között a keresztény vallás meggyalázásával és homoszexualitással vádolták meg őket. Az egyház kérésére, melyet aggasztott a lovagok egyre nagyobb, főként gazdasági befolyása, valamint az a meggyőződésük, hogy Jézus Mária Magdolná ra hagyta az egyház megalapítását, kivégezték legtöbbjüket. Mária Magdolna sírhelyének rejtegetése és a Torinói lepel hez fűződő titkok miatt, voltaképpen távozniuk kellett a föld színéről. Az esettel számos könyv foglalkozik, többek között a közelmúlt egyik legnagyobb sikere, a Da Vinci-kód is.
A péntek, hosszú időkön át, a különleges szertartások napjaként is szolgált. Ezen a napon kellett imádkozni a bő termésért, az egészségért és a boldogságért. A mai vasárnapként kezelték évszázadokkal ezelőtt, ez a nap volt a pihenés és a csendes imádság napja. Innen eredeztethető az, hogy azokat, akik e szabályt megszegték, a sors és a rossz szellemek kihívásával, a balszerencse magukra zúdításával gyanúsították. Ezen a napon csak a boszorkányok „dolgoztak” , a hiedelem szerint tizenkét boszorkány állt össze a sátánnal, így alkotva meg a rossz lelkek „tizenhármasát” .
El kell ismerni, valóban kötődnek olyan történések e naphoz, melyek az átkozott péntek népszerűségét növelték. A pogány Rómában ezen a napon tartották a kivégzéseket, s ezt a szokást később a britek is megtartották, hiszen maguk is péntekenként hozták mozgásba az akasztókötelet. Ráadásul, a szerencsétlen áldozatnak pontosan tizenhárom lépést kellett megtennie az akasztófáig...
Mindennek ellenére, a péntek és a tizenhármas szám nem jelentenek mindenütt feltétlenül rosszat. A tarot-ban, igaz a halált szimbolizálja e szám, de ugyanakkor már az újjászületést, regenerációt is jelenti. A kínaiak egyértelműen szerencsés számnak tartják. Hasonló volt a számmal szembeni viszonyuk az egyiptomiaknak is, úgy tartották, hogy a lélek az élet tizenkét fázisán kell hogy továbbjusson, mire eljut az örökkévalóságot jelképező tizenharmadikba.
A HIEDELEM ÉS A XXI. SZÁZAD
A baljós tizenhármas még a modern üzleti világra is alaposan rányomta bélyegét. A repülőtársaságoknak nincsenek 13-as számú járataik, magukon a gépeken pedig nincs tizenharmadik üléssor. Sok olyan szálloda van, mely az emeletek, illetve szobák számozásánál kihagyta ezt a sorszámot, s az utóbbiak esetében a 12-es szám szerepel a leggyakrabban.
A tizenhármas számtól való félelem az orvostudomány fogalomtárába is bekerült, tredekafóbiá nak nevezik ezt a betegséget. Donald Dossey amerikai terapeuta már hosszú ideje foglalkozik az irracionális félelmek kezelésével. Szerinte a paraszkevidekatriafóbia , azaz a péntek, 13-ától való félelem sem elhanyagolható, s csak az Egyesült Államokban legalább 21 millióan tartanak ettől a naptól. Hogy kihatással volt-e erre a számra, vagy sem, nem tudni, de a horrorfilmek világában is előszeretettel alkalmazzák a baljós nap adta lehetőségeket. Gondoljunk csak a Péntek 13. című filmekre, melyekben a rettentő, jégkorongmaszkos Jason sorra végzi ki fantáziadús módon a balszerencsés szereplőket. Az első filmet még 1980-ban készítették, s jelenleg is dolgoznak a ki tudja hányadik történeten.
S amíg egyesek szabadulnának a XXI. századot is bekebelező hiedelemtől, mások éppen a modern kor eszközeivel dolgoznak azon, hogy ez ne történhessen meg sosem: a hacker ek előszeretettel bocsátanak ki ezen a napon vadonatúj számítógépes vírusokat. Szóval, még ha tagadjuk is, vagy a rohanó hétköznapok alatt kevésbé is veszünk róla tudomást, a péntek 13-ához kapcsolódó évszázadokon átívelő hiedelem igen mélyre bevéste magát a modern társadalmak mindennapjaiba is.
