Április 24-én a Csókától északkeletre elterülő egyik bérbe adott 87 hektáros állami földterületen tömeges darumérgezés történt. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagjai Csóka és Feketetó között, az árendai disznófarmtól északra, a szanádi kataszteri községben található parcellán összesen 19, a mérgezés tüneteit mutató elpusztult daru tetemére bukkantak. A szürke, hosszú lábú gázlómadarak mintegy kétszáz méter sugarú körben hevertek a frissen kelő kukoricasorok között. A nagytestű vándormadarak közelében a talajon több helyen is lilás színben játszó kukoricamag hevert. A darvak mellett néhány fácán is megmérgeződött, erre engednek következtetni a fácántoll-maradványok nem messze a darutetemektől. A fácántetemek nem kerültek elő, ezeket minden bizonnyal róka vitte el.
A mezőgazdasági termelők többsége vetés előtt még mindig a rendívül mérgező Furadannal kezeli a kukorica-, a napraforgó- és a többi vetőmagot. A darutetemek mellett a talaj felszínén, valamint a parcella végén hosszú csíkban elszórt csávázott magok hevertek, ami a nem kellő elővigyázatossággal és odafigyeléssel történő vetésre utal. A négylábú ragadozók, a sakálok és rókák több daru tetemét távolabbra húzták a többitől, és részben el is fogyasztották. A talajon heverő fácántollakból arra lehetett következtetni, hogy nemcsak darvak, hanem fácánok is ettek a csávázott vetőmagból, de azoknak a maradványait a róka könnyebben el tudta vinni.
A darutetemekkel borított parcella mellett sekély vízzel elárasztott terület húzódik, ahová a vadászok folyamatosan pumpázzák az artézi vizet, hogy a vadkacsák és a többi vízimadár számára alkalmas táplálkozó- és fészkelőhely legyen. Tavaly ezen a vízen tucatnyi átnyaraló darut lehetett látni június folyamán. Az idén sajnos pórul jártak azok a darvak, amelyek nem siettek vissza az észak-európai költőterületükre.
Az elpusztult darvak egy része fiatal, második éves madár volt. A mérgezésben elhullott példányok között az egyik öreg madár lábán finn jelzőgyűrűk voltak. Ezekből az adatokból a madarászok vissza tudják keresni, hol és mikor gyűrűzték a szerencsétlenül járt darut, amelynek lábain színes műanyag gyűrűk is voltak, ezek színkombinációja akár több száz méterről is leolvasható teleszkóppal.
A mérgezés helyszínét több alkalommal is felkereste a növényhigiéniai és környezetvédelmi, valamint a községi állat-egészségügyi felügyelő. Április 26-án Fejős Georgina, a mezőgazdasági minisztérium növényvédelmi igazgatóságának növényhigiéniai felügyelője a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagjainak a segítségével a darutetemek közeléből és a parcella több pontjáról közel egykilónyi kukoricamagot gyűjtött hajtásokkal és gyökerekkel együtt. A magmintát még aznap eljuttatták az óbecsei Sojaprotein akkreditált laboratóriumába, ahol a minisztérium megbízásából bevizsgálták a kelőfélben lévő magokat, hogy a felügyelőség pontos képet kapjon a csávázószer összetételéről és koncentrációjáról. Nem hivatalos információk szerint a laboreredmények a megengedett karbofuránkoncentráció tízszeresét mutatták ki. A laboratórium munkatársai nem akartak hinni a szemüknek, megismételték a vegyelemzést, és megerősítést nyert, hogy több mint 90 mg/kg karbofuránt tartalmazott a mérgezett parcelláról származó minta. Ezek szerint a mezőgazdasági minisztérium felügyelője szabálysértési eljárást kezdeményezhet a méreg gondatlan használata miatt.
Időközben a fokozottan védett állatok pusztulása ügyében ugyancsak április 26-án végezte el a helyszínelést Silvija Dakić tartományi környezetvédelmi felügyelő és Poljak Emil, a csókai község köztársasági állat-egészségügyi felügyelője, aki elrendelte a darutetemek elszállítását és biztonságos megsemmisítését, amit másnap a nagykikindai Zoohigijena munkásai el is végeztek. Három elpusztult darut a madarászok a Tartományi Természetvédelmi Intézetbe szállítottak elemzésre. Az izomszövetből ki lehet mutatni a karbofurán jelenlétét, ami alapján megindítható a bűnvádi eljárás is súlyos környezetkárosítás miatt. Az elpusztult daruk eszmei, kártérítési értéke megközelíti az egymillió dinárt.
Április 30-án Fejős Georgina felügyelő a csókai kataszteri hivatal munkatárásával és egy törökkanizsai földmérővel lemérte a mérgezés helyszínét, a kukoricaparcellát, kiderült, hogy állami tulajdonban lévő földterületről van szó, amelyet egy szanádi illetőségű nő vett bérbe tavaly.
A karbofurán hatóanyagú csávázószerek forgalmazása január elseje óta tilos Szerbiában, június 30-áig azonban még megengedték a fennmaradt készletek felhasználását. Sajnos a tiltott mérgek listáján szerepelő Furadanból az elmúlt években különböző csatornákon hatalmas mennyiség került Szerbiába. A tiltólistára került szert minden bizonnyal sokan megpróbálják elhasználni június 30-a után is, ezért a felügyelőségek az önkéntes civil szervezetek közreműködésével gyakrabban fogják ellenőrizni a mezőgazdasági termelőket a terepen. A szankcionálás mellett a mezőgazdasági termelők és a lakosság más rétegei körében végzett felvilágosító munkára is nagy szükség van, hiszen még hosszú évekre elegendő készletek halmozódtak fel a gyilkos mérgekből, amelyek nagyon sok védett és vadászható madárfaj vesztét okozták már eddig is.
