Reggel, valamivel kilenc óra előtt fordultunk be a gyönyörű, hatalmas zöld övezettel megáldott horgosi Túrú-tanyára, ahol immáron tizenegyedik alkalommal tartják a Talentum Gyermek és Ifjúsági Néptánctábort. A fiúk javában fociztak, így ők már jócskán bemelegítettek a délelőtti táncpróbára, a lányok egy csoportja pedig kuncogva olvasta a kihelyezett üzenőfalra feltűzdelt papírokat, remélve, hogy számukra is hagytak ott valamilyen titkos üzenetet. Az idősebbek még álmosan sétálgattak, csendben beszélgettek. Fáradt, de boldog arcokat lehetett látni mindenfelé. A szűken nyíló szemekre egyetlen egy magyarázatot találtam: nagyon jól sikerült az előző esti barátkozás és táncház.
Az épületből Brezovszki Roland, a Talentum Egyesület művészeti vezetője, a tábor egyik szervezője lépett elő, aki készségesen mesélt nekünk az eltelt pár napról.
– A tábor mindig ugyanazt a jó hangulatot hozza, azt a miliőt, amit ez a tanya és a környezete kínál. Ez mindenkit elvarázsol, azért is szeretünk ide visszajönni – vallja be Roland.
– Mi mindig így zárjuk le az évadot. Azt szoktuk mondani a szülőknek, hogy szeptemberben mi is elkezdjük a tanévet, akár az iskolában, viszont nálunk a táborzárás jelenti az év végét, majd egy kis pihenő után ősztől ismét folytatjuk – mondja Brezovszki Roland.
A szervező elmondta, hogy mintegy 200 gyermek vesz a táborban, akik Vajdaság több területéről, köztük Zentáról, Topolyáról, Bácskossuthfalváról, Óbecséről, Szabadkáról érkeztek, valamint a határon túlról, Magyarországról is jöttek. Az oktatók három korcsoportban dolgoznak a fiatalokkal: az alsós korosztállyal Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs foglalkozik, a felsősökkel Kovács Gál Nóra és Józsa Tamás, az ifjúsági korosztállyal pedig első ízben Somos Léna és Gazsi László.
– A legkisebbek gömöri táncokat tanulnak, a felsősök györgyfalvit, a legnagyobbak pedig magyarszentbenedekit. Napi öt órát táncolnak, délelőtt három, délután pedig két órát gyakorolnak. Ebéd után kézműves-foglalkozások várják őket, ahol a legkülönfélébb dolgokat lehet kipróbálni. Igyekeztünk úgy összeállítani a kínálatot, hogy mindenkinek érdekes legyen. Volt már gyöngyfűzés, gyertyaöntés, nemezelés, lesz még agyagozás és bútorfestés is. Ez utóbbi egy új dolog itt a nálunk. A közös éneklés elmaradhatatlan része a tábornak, minden este nyolc órától Hardi Klemm Katalinnal, a Talentum Egyesület énektanárával énekelnek. Zenei kíséretről a Duhaj zenekar gondoskodik – magyarázta Roland.
Miközben mi beszélgettünk, a fiatalok lassan gyülekezni kezdtek, ki-ki a maga „próbatermében”. Megkezdődött a bemelegítés, amelyet, számomra meglepő módon, nem népzenére végeztek, hanem az egyik helyen pattogós pop, a másikon lassabb ritmusok szóltak, a harmadikon pedig a rádióból is ismert dallamok csendültek fel. A jóleső bemelegítés és átmozgatás után megkezdődhetett a táncpróba. A legkisebbek épp az új lépéseket tanulták, az eggyel idősebb korosztály már párokat alkotva próbált, a legnagyobbak meg szinte profi módon ropták.
– Nagyon jól érezzük itt magunkat. Több éve visszajárunk a táborba tanítani, de korábban is dolgoztunk már együtt az egyesülettel, koreográfiákat készítettünk nekik – mondta el Kovács Gál Nóra oktató. – Úgy látjuk, hogy a gyerekek is nagyon élvezik a közös munkát, hiszen a napközben megtanult lépéseket előszeretettel alkalmazzák az esti táncházban. Bár ez az egy hét kevés arra, hogy a választott térség összes tánclépését megtanítsuk nekik, egy kis ízelítőt kaphatnak belőle, amelyet a későbbiekben hasznosíthatnak vagy tovább bővíthetnek.
A tábor népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egykori táncosok a mai napig szívesen visszajárnak, bár már többnyire csak segítőnek. Brezovszki Roland elmondta azt is, hogy ennek az egy hétnek az egyik alappillére a közösségépítés, vagyis nem csak a próbákról szólnak a napok.
A tábor július 6-án, csütörtökön gálával zárul. A szervező elárulta, hogy az érdeklődők a jövő évben is számíthatnak a táborra, és már a dátumot is tudják, akkor július 5-én kezdődik majd.
Nyitókép: Pörgött a szoknya – A legidősebbek magyarszentbenedekit táncolnak (Fotó: Gergely Árpád)