Hiánypótló kezdeményezésbe fogtak a péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport tagjai: leromboltemlekmuvek.hu néven elindítottak egy weboldalt, amelyen a régi emlékműveket gyűjtik össze, dokumentálják és őrzik meg az utókor számára. Az a céljuk, hogy bemutassák azokat az emlékhelyeket és köztéri szobrokat, amelyeket leromboltak, s így már nyomuk sincsen, de történelmi és kulturális jelentőségük továbbra is jelentős. Eddig 140 lerombolt emlékművet jegyeztek fel, és gyűjtötték be a róluk származó adatokat, de a kezdeményezők tudomása szerint összesen kétszáz ilyen emlékmű létezik Vajdaságban – mondta Szabó Attila, a péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke, a gyűjtés egyik kezdeményezője.
– Ez a nemzeti önazonosságunk része. Ahhoz, hogy a vajdasági magyarság a jelenleg is tomboló történelmi viharban minél jobban meg tudjon maradni, erős gyökerek kellenek itt, a szülőföldön. Ahhoz, hogy ezeket minél mélyebbre engedhessük, tudnunk kell, hogy nekünk itt múltunk is van, és erre talán lehet jövőt építeni. Másrészt pedig ezzel tisztelgünk az őseink előtt, a dédszüleink, szépszüleink és más felmenőink előtt, hiszen ha ez nekik fontos volt, akkor nekünk is az kell hogy legyen. Azokra a köztéri emlékművekre összpontosítottunk, amelyeket 1918-tól gyakorlatilag a napjainkig leromboltak vagy valamilyen módon eltüntettek. Ez általában háború után történt: Trianon után, majd 1941/42 környékén, és végül 1944/45 után. A rombolás egészen az ötvenes, hatvanas évekig eltartott. Egyrészt az Osztrák–Magyar Monarchia különböző emlékművei voltak, de elég csak felhoznom példának Újvidéket, ahol 1945 után állt a főtéren egy szép Szentháromság-szobor és a Svetozar Miletić szobra is. A vallási jelképek és a magyar szentek miatt is eltüntették őket, illetve a korábbi impériumra való emlékezés okán. A különböző Sándor király- vagy Péter király-szobrokat a két világháború között állították fel, majd a magyar impérium alatt eltüntették. Szabadkán például Fekete Jovan szobrát is a két világháború között állították fel, majd lebontották, és csak 1991-ben hozták vissza – ezek az információk mind megtalálhatók a weboldalon. Vagy épp a németeknek voltak olyan szobraik, amelyekkel betelepülésük 150–200 éves évfordulójaira emlékeztek, ilyen a Luther-szobor vagy más, református-evangélikus közösségek szobrai, ezeket is mind összegyűjtöttük – nyilatkozta Szabó Attila.
A honlap célja, hogy összegyűjtse a köztéri szobrokat olyan szakemberek bevonásával, akik helytörténeti kiadványokban kutatták fel az elveszett emlékműveket.
– A honlapon megtalálható egy térkép, amelyen nagyjából 140 feltüntetett emlékművet láthatnak az érdeklődők. Ezeknek van egy leírása, pontos helymeghatározása, emellett olvashatunk az adott emlékmű történetéről, ki állította, mikor, és mi történt vele. Sokszor fotókat is töltünk fel. Nagyon sok olyan fényképet sikerült megtalálni, amelyek eddig az interneten nem voltak elérhetőek. Magángyűjteményekben, könyvekben, régi újságcikkekben vagy olyan helyeken bukkantunk rájuk, amelyek eddig nem voltak nyilvánosak. Volt, hogy helytörténészekkel cseréltünk képeket. Tényleg mindent elkövettünk annak érdekében, hogy minél több fotó felkerüljön, és mi ezeket közkinccsé tesszük. Az a célunk, hogy az emberek tudjanak róluk, és lássák, hogy milyen emlékművek léteztek Vajdaságban – közölte Szabó Attila.
A péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke hozzátette, hogy terveik között szerepel lerombolt emléktáblák, vallási jelképek, valamint templomok felkutatása, illetve a honlap további fejlesztése is. Jelenleg Vajdaság területén zajlik a kutatás, de a későbbiekben szeretnék távolabbra is kiterjeszteni.
