Szabadkán szinte csak mutatóban maradt magyar tag az iskolaszékekben. E testületet, mint tudjuk, a községi vagy városi képviselő-testület nevezi ki. Az iskolaszéknek 9 tagja van: közülük 3 az önkormányzat képviselője, 3 a foglalkoztatottaké és 3 a szülőké. Azon iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén is folyik oktatás, az önkormányzat által javasolt személyek esetében az adott kisebbség nemzeti tanácsának véleményét is ki kell kérni. Ha olyan iskoláról van szó, amelyben többségben vannak egy nemzeti kisebbség képviselői, illetve ez az intézmény az adott közösség számára különösen jelentős, akkor a nemzeti tanácsok javasolnak legalább egy tagot az önkormányzatot képviselő 3 közül. Nem véletlenül rendelkezik így a nemzeti tanácsokról szóló jogszabály, s ennek nyomán a tavaly szeptemberben életbe lépett közoktatási törvény. Mint a városi képviselő-testület ülésén elhangzott: a Magyar Nemzeti Tanács 11 általános iskola esetében tett javaslatot, ám csak 4 esetben fogadta ezt el a városi hatalom, vagyis azok, akik az önkormányzat részéről a névsort összeállították, és mindössze 2 középiskola esetében.
Az iskolaszék ugyanis az a testület, amely az iskola életét szabályozó legfontosabb dokumentumokat hozza meg, fogadja el. Nemcsak az igazgatót választja meg, hanem figyelemmel kíséri az oktatási célok végrehajtását és az oktató-nevelőmunka megvalósulását, dönt a munkafeltételek javítására vonatkozó intézkedésekről. Tehát, az oktatás színvonala, egy iskola fejlődése attól is függ, kik ülnek az iskolaszékben. A magyar diákok érdekeit, speciális szükségleteit egy magyar ajkú tanár, szülő vagy közéleti személyiség jobban megérti, mint a többségi nemzethez tartozók. Mégpedig, annál a pofonegyszerű oknál fogva, hogy tudja, mennyire fontos az, hogy még a mellékesnek tűnő tantárgyakat is anyanyelvükön tanulják, ne januárban, februárban érkezzen meg a már tavasszal kifizetett magyar nyelvű tankönyv. Mennyire fontos, hogy ha az igazgató törve beszéli a nyelvet, akkor legalább az igazgatóhelyettes, a titkárnő tudjon, az iskolapedagógushoz-pszichológushoz fordulhasson anyanyelvén is a problémájával.
Szabadka lakosságának körülbelül 40 százaléka magyar, ám a 29 oktatási intézményben mintegy 20 százalék a magyar iskolaszéki tagok aránya.
Azt már említettük, hogy az önkormányzat jócskán szűkmarkú volt a magyarokkal szemben, amikor az iskolaszéki tagságra tettek javaslatokat. Ami számomra ugyanilyen fájó, érthetetlen, megdöbbentő: hogyan történhetett meg, hogy olyan iskolákban is, ahol minden évfolyamon egy magyar osztály van, sem a kollektíva, sem a szülők tanácsa egyetlen magyar tagot sem javasolt az iskolaszékbe? Folytatódik a magyaroknak a döntési pozíciókból való kiszorítása? Az iskolaszéki tagok után az iskolaigazgatók kerülnek sorra? Hamarosan csak mutatóban marad magyar iskolaigazgató Szabadkán?
