Immár 9. alkalommal rendezte meg A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken elnevezésű tanácskozását szombaton Újvidéken a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság. Mintegy 50 hazai és magyarországi szerző 36 munkával jelentkezett.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke egyebek között a vajdaság magyarságnak az egyetemi végzettségűek, a tudományos fokozattal rendelkezők száma tekintetében tapasztalható lemaradásról szólt. A cél, hogy a jövő tanévben 300–400 fővel bővüljön az Újvidéki Egyetem karain tanuló magyar fiatalok száma. – Az MNT támogatja a tudományos rendezvényeket, mert nagyon fontosnak tartja a tudományos intézmények, szervezetek tevékenységét, ezek ugyanis nemcsak szellemi műhelyt alkotnak, hanem tudományos alapossággal tudnak a problémákra rámutatni, és együtt tudunk gondolkodni, hogyan erősítsük a magyar közösséget a tudás szempontjából – mondta dr. Korhecz.
Az előadások teljes szövege – az elmúlt évekhez hasonlóan – jövőre megjelenik könyv formájában is. Mi az alábbiakban csak néhány előadást említünk meg. Például dr. Kastori Rudolf akadémikus előadásának témája a szennyezett talajok növényekkel való megtisztítása volt, mert minden ország feladata, hogy megtalálja az olcsó, egyszerű megoldást, hisz a termőföld-terület tovább csökken a jövőben is.
REAGÁLNI A TENDENCIÁKRA
Dr. Pákozdy Csaba, a Miskolci Egyetem adjunktusa arról szólt, milyen változások tapasztalhatók a kilencvenes évektől napjainkig az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának ajánlásában: míg 1996-ban az identitás erősítése szempontjából az anyanyelv megfelelő módon való elsajátítását emelte ki mindenekelőtt a főbiztos, 2000-től viszont az államnyelv elsajátításának szükségessége az első helyre került, a kisebbségi nyelv tiszteletben tartása a második helyre szorult, tehát megcserélődött a sorrend. Ezek csak ajánlások, de ezekből következően az oktatás terén olyan tendenciákkal állunk szemben, amelyekre a tudomány képviselőinek kellene reagálni, tudományos választ adni rájuk, hisz általában jogászok, politikusok a főbiztos tanácsadói, nem pedig oktatási szakemberek, nyelvészek.
Bálint István lapuk nyugalmazott újságírója a nemzeti identitás válságáról fejtette ki gondolatait, amely egyik megnyilvánulási formája a gyűlöletszítás a másik nemzet iránt, mert vannak akik azt hiszik, így tudják nemzeti identitásukat megvédeni. Mint mondta, a tudomány segítségére is szükség van e problémák megoldásában, kezdve az alapvető fogalmak tisztázásától.
Mezei Zsuzsanna levéltáros (aki pénteken értesült róla, hogy kinevezték a tömegsírokat feltáró bizottság tagjává) az 1944/45-ös atrocitások dokumentumainak feltárásával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be. Egyebek között megtudtuk, az OZNA (Népvédelmi Osztály) dokumentációja a BIA-nál (Biztonsági-tájékoztatási Ügynökségnél) van, 15 ezer személyt végzett ki az OZNA, és 5000 egyént a katonai közigazgatás az első napokban. Az akkori hatalom pontos kimutatást vezetett mindenről, például megmaradt a statisztikai adat, hogy Vajdaságban 416 327 feljelentés érkezett a bűncselekményeket vizsgáló bizottsághoz. Az is bűn volt, ha valaki 1941-ben integetett a katonáknak, s példa volt rá, hogy egy 7 éves gyermek tanúvallomása alapján ítéltek el valakit. Matuska Márton, lapunk nyugalmazott újságírója egyebek között arról szólt, az újvidéki 1944/45-ös vérengzések dokumentumai megvannak, de a kivégzések áldozatainak névsorai nincsenek. E városban zajlottak le a legnagyobb mértékű gyilkosságok, de az elfogott és kivégzett honvédeket, átutazókat, betelepülteket nem is vették lajstromba. Sajnos még mindig minősíthetetlenül szerény emlékműnél kell megemlékezést tartani az 1944/45-ös áldozatokra. Az 1942-es razzia áldozatairól állami szinten emlékeznek meg, ez a magyaroknak nem adatik meg.
