A szabadkai városi képviselő-testület csütörtöki ülésén a tervezett ötvenhárom napirendi pontnak mindössze feléről hoztak döntést a képviselők, ugyanis két napirendi pont körül hosszú vita alakult ki. A vkt ülését délután nem sokkal fél öt után rekesztették be. Az ülés ma 9 órakor folytatódik.
Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke az ülés megkezdése előtt felháborodásának adott hangot, hogy Mišićevo helyi közösségé alakításának ügyével kapcsolatban már négy hónappal ezelőtt átadták a teljes dokumentációt, de azt még mindig nem tűzték napirendre.
Slavko Parać, a képviselő-testület elnöke erre reagálva azt válaszolta, hogy személyesen a mišićevóiakkal állapodtak meg, hogy majd ők jelzik, mikor kívánják, hogy ügyük a képviselők elé kerüljön, ezért nem került még rá sor.
Ezt követően rövidebb vita után elfogadták Csantavér általános szabályozási és az Újváros helyi közösség részletes szabályozási tervét, ám Csúszó Endre szerint az újvárosi tervet már egyszer elkészítették, és elfogadták. Mivel most egy újabb készült el, kétszer fizettek ugyanazért a tervért.
Snežana Pejčić a Vízművek igazgatónője
Gojko Radić, a Szerb Haladó Párt képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a munkanélküliség kérdésére előbb kellett volna reagálni, hiszen már évekkel ezelőtt látszott, hogy nagy baj lesz, továbbá sérelmezte, hogy az akciótervben szereplő adatok nem tükrözik a valóságot, ugyanis a foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásában szereplő 11 ezer szabadkai munkanélküli a valóságban eléri a harmincezret is, továbbá több gyár elbocsátott dolgozóival sem számoltak. Csúszó Endre szerint pedig nevetséges, hogy mindössze 50 embernek teremtenek munkahelyet, miközben a csődbe jutott gyárakból százával kerülnek az utcára az emberek. Véleménye szerint túl kis léptékben próbáljuk orvosolni a gondokat.
Néhányan az akcióterv mellett érveltek, hiszen lehetővé válik a decentralizáció, és helyi szinten az önkormányzat jobban tud hatni a foglalkoztatásra. Megalakult egy helyi tanács, ők kimondottan ezzel a problémával foglalkoznak, és azzal, hogy rendelkezik a város ezzel az akciótervvel, lehetőség nyílik arra, hogy uniós alapoknál pályázzon pénzekre.
A nem megfelelő törvények és a rossz privatizáció miatt megkezdődött az egymásra mutogatás, és hosszú vita alakult ki a hatalmi és az ellenzéki pártba tartozó képviselők között, illetve többen javaslatot tettek egy ehhez kapcsolódó tematikus tanácskozás vagy szeminárium megszervezésére a közeljövőben, ahol lehetőség lenne megbeszélni és kidolgozni az akcióterv részleteit.
Végül a polgármester zárta le a vitát azzal, hogy szerinte számszerűen az 5–10 nem sokat jelent, de ugyanennyi családnak megteremteni az egzisztenciát nagy dolog, és ennek a tervnek köszönhetően 50 családnak oldódik meg a sorsa.
A második vitás kérdésnek a kulturális intézmények szervezéséről szóló rendeletek módosítása bizonyult, ezen belül is a nemzeti tanácsok által javasolt igazgatóbizottsági tagok megválasztása körül alakult ki vita.
Mint azt Ljubica Kiselički, a polgármester tanácsadója elmondta, szükséges módosítani a rendeletet, hogy összhangba kerüljön a törvénnyel, így a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel is. Ez kimondja, hogy azok az intézmények esetében, amelyeket a nemzeti tanácsok kiemelt jelentőségűnek neveznek meg, egy-egy képviselőjük igazgatóbizottsági tag lehet. Ha egy intézményt több nemzeti tanács is kiemelt jelentőségűnek ítél, mindegyik tanácsból bekerül egy-egy tag az igazgatóbizottságba. A művelődési törvény viszont erre az esetre azt írja elő, hogy egy tag mindegyik tanács képviseletében lehet jelen az igazgatóbizottságban. Az ülés előtti nap estéjén sor került egy megbeszélésre is, melyre két nemzeti tanács egy-egy képviselőjét hívták el, hogy mondjanak véleményt a két egymásnak ellentmondó törvényről és tegyenek javaslatot, melyik törvény alapján hozzák meg a módosítást. Néhányan a felszólalók közül azt sérelmezték, hogy különbséget tettek a nemzeti tanácsok között, törvénytelennek ítélték a javaslatot, és javasolták, hogy a végső döntés előtt mindegyik nemzeti tanácsot kérdezzék meg a problémáról. Végül a tíz érintett pontot levették a napirendről.
A következő órákban a kommunális közvállalatok éves terve került napirendre, de csak az első hat vállalat tervét sikerült a képviselő-testület elé tárni. Bár mindegyiket elfogadták, sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes költségeket ésszerűtlenül magasra terveztek, a számadatokból, például a bevételek és költségek esetében látszik, hogy kiművelték azokat, vagy az előző évi adatokhoz képest milliós eltéréseket lehet felfedezni, amire nincs magyarázat.
Kerekes László, a VMSZ képviselője többek között arra próbált választ kapni a Vízművek igazgatónőjétől, hogy kifizették-e a végkielégítéseket még a terv mostani jóváhagyása előtt, mert amennyiben ez megtörtént, törvényellenes lépésről van szó. Az igazgatónő nem akart válaszolni a kérdésekre.
Az idén 5,8 százalékos inflációval számolnak, ezért a közvállalatok szinte mindegyike árkorrekciót fog végrehajtani, vagyis július 1-e után mindegyik kommunális szolgáltatás ára növekedni fog, kivéve a Vízműveket, ahol a fizikai személyek részére már április 1-től drágább lesz a víz.
