Miután pénteken este Lányi Ernő születésének alkalmából a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület megkoszorúzta Lányi Ernő emléktábláját a Zeneiskolánál és miután aznap este egy sikeres ünnepi hangversenyt is tartottak, másnap az egyesület székházában egy értekezletet is szerveztek Lányi Ernő a kortársak és az utódok szemével címmel, amelyen a többi között szó esett Lányi Egerben és Miskolcon töltött éveiről, és természetesen arról is, hogy a zeneszerző, karnagy, tanár, zongoraművész, népnevelő milyen meghatározó szerepet töltött be Szabadka kulturális életében. Ahogy hallhattuk: Szabadkán a közömbösségből lelkesedést teremtett.
Az egri dr. Hegyesi Hudik Margit docens annak a csapatnak a képviseletében érkezett a tanácskozásra, amelyik arra a feladatra vállalkozott, hogy Lányi Egerben töltött éveiről gyűjtsön adatokat. Mivel a miskolciaknak sikerült Egerből elcsábítaniuk Lányit, a hatévnyi miskolci tartózkodását megörökítő dokumentumokról is hallhatunk. Pekár Tibor nyugalmazott zenetanár előadása révén megtudhattuk, hogy Lányi mindenhol, ahol csak megfordult, nyomot hagyott. Természetesen Szabadkán is, ahol karnagyi, tanári, kórusvezetői munkája mellett például a Zeneiskola igazgatójaként az oktatás magasabb színvonalra való emelésén is fáradozott. Ft. Paskó Csaba magiszter Lányinak az egyházzenei életben betöltött szerepéről beszélt. Megtudhattuk, hogy Lányi amellett, hogy az egyházi muzsikáért volt felelős, fontos világi zenei programokat is létrehozott. Utasi Noémi zongora szakos egyetemi hallgató nem az előtte szólók helyét foglalta el, hanem a zongora mellé telepedett. Hamarosan ki is derült, hogy miért döntött így: Lányi zongoraműveit mutatta be, a leghíresebb és legtöbbet játszott művet, a Bácskai lakodalom címűt pedig a zongorán eljátszva elemezte. Végezetül dr. Szöllősy Vágó László örömmel közölte, hogy a Lányi-év várhatóan minden várakozást felül fog múlni, hiszen idén eddig 26 bemutatott Lányi-művel tisztelegtek az egyesület névadója előtt, és még csak március van.
