Az interkulturális városok regionális partnersége nevet viselő projektum a végéhez ért, melynek zárórendezvényeként egy kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az Európa Bizottság által támogatott két éve tartó projektum hordozója Szabadka, partnere pedig Eszék és Mostar városa volt.
Kudlik Erika, a város regionális és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tanácsosa elmondta, a program keretében kulturális témakörben tudtak tapasztalatot cserélni, konferenciákra, műhelymunkákra és képzésekre került sor, figyelemmel kísérték a Dužijanca és az Interetno rendezvényeket, világot látott egy kiadvány, összefoglalták, ki hogyan közelíti meg az interkulturalizmust és egy dokumentumfilm is készül a három interkulturális városról.
– Szabadkát beválasztották az interkulturális városok közé, egyfajta kísérleti városként, és bár a projektum most lezárul, a program még jövőre is folytatódik, és Szabadka továbbra is részt vesz benne, azzal, hogy időközben az interkulturális városok száma a duplájára nőtt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is igyekszünk bemutatni majd a helyi interkulturális jellemzőinket, és más városok gyakorlatába is betekintést nyerhetünk. Ebből a projektből is sokat tanultunk, hiszen már az is eredmény, hogy más példáját látva, sokkal inkább értékelni tudjuk azt, amink van – mondta Kudlik Erika.
Ljubica Kiselički, a polgármester tanácsadója az oktatás és a kultúra területét is kiemelte, mellyel Szabadka büszkélkedhet, hiszen az oktatás három nyelven folyik, a problémákról mindenféle előítélet nélkül tudunk beszélni és haladást szolgáló megoldásokat keresünk.
– Azt hiszem, az oktatás területén igen sokat tettünk más városokhoz képest, emellett semmit sem söprünk a szőnyeg alá, és ez az, ami hozzájárul az oktatáshoz és egyfajta egyensúlyt teremt. Ami a kultúrát illeti, nagyon sok gondot fordítunk rá, mert célunk, hogy megőrizzük mindazt, ami érték, és kevesebbet fektessünk azokba a dolgokba, melyek minőségben alulmaradnak. Sajnos a multikulturális fellépés ahhoz vezet, hogy néhány általános, interkulturális jelentőségű intézményünket, melyeket 50–60 évvel ezelőtt alapítottak, például a Mladost, vagy a bajmoki Jedinstvo-Egység, egyik nemzeti tanács sem karolja fel, mert azokat nem tekintik nemzeti jelentőségűnek, ezért lassan eltűnnek, mert nem kapnak támogatást, pedig ezeket is meg kellene őrizni – tudtuk meg a polgármester tanácsadójától.
