Stevica Drčić , a Szerb Megújhodási Mozgalom szabadkai szervezetének elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón a közelgő helyi közösségi választások kapcsán elmondta, arra kérték a polgármestert, hogy először határozza meg a hatásköröket és a helyi közösségeknek járó pénzt, mint átmeneti megoldást az új városi községek megalakulásáig. Kérték, hogy a helyi közösségek elnökeit közvetlen úton lehessen megválasztani. A funkciót az töltse be, akinek a polgárok többsége bizalmat szavaz és ne pártstruktúrák alkossák a helyi közösség vezetőségét.
– A kérésünket nem vették figyelembe, kiírták a helyi közösségi választásokat, és különféle demagóg szövegekkel újabb politikai pontokat akarnak szerezni. A Bácskai Bunyevácok Szövetségével közösen úgy véljük, az eddigi választások sem hoztak semmi eredményt, sőt egyre több gonddal kellett szembesülniük a város központosított irányítása miatt. Ezért a helyzetért a pártok okolhatók leginkább, ezért a mostani választások sem hoznak változást, amíg a helyi közösségek nem rendelkeznek saját eszközökkel, és joggal, hogy döntsenek a felhasználásukról. Éppen ezért mi a polgári kezdeményezéseket támogatjuk és minden logisztikai segítséget megadunk azoknak, akik civilként akarnak indulni a helyi közösségi választásokon – mondta Drčić.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke hozzátette, arra szeretnének rávilágítani, hogy a pártok általi listák nem a polgárok érdekeit szolgálják, és ezt támasztja alá az a tény, hogy az elmúlt években a helyi közösségi választásokon nagyon kicsi volt a részvétel, mert a polgárok nem érzik magukat érintve, és nem hisznek abban, hogy jobbra fordulhat bármi is.
Bajić az 1996 és 2001 között eltulajdonított üzlethelyiségek ügyének kapcsán bejelentette, hogy a tartományi államügyész-helyettes kérést intézett hozzá, hogy az erről szóló dokumentumokat, a törvénytelenül megkötött szerződéseket juttassa el hozzá. Szerinte nem véletlenül érkezett most ez a kérés, hiszen az ilyen ügyeknek az elévülési ideje tíz év, tehát a bűnösöket nem lehet felelősségre vonni, de van rá mód, hogy a törvénytelenül magántulajdonba kerülő, több mint kétszáz egykor városi tulajdont képező üzlethelyiség visszakerüljön a város tulajdonába. Az állami vagyonról szóló törvény értelmében minden állami tulajdonban lévő földterület és épület csak akkor kerülhet magánkézbe, ha azt az állam is jóváhagyja, ezekben az esetekben viszont ez nem történt meg, tehát a törvény értelmében ezeket az üzlethelyiségeket vissza kell adni, visszamenőleg meg kell fizettetni a bérleti díjakat, a jövőbeni bérbeadásból pedig úgyszintén sok pénz folyhat be a város kasszájába. Bajić szerint Oliver Dulić, aki Szabadka polgára és egyben miniszter is, pontosan ismeri a helyzetet és kötelessége lépéseket tenni az ügyben.
