A biodiverzitás, vagyis a biológiai sokszínűség napja alkalmából Szabadkán, a palicsi Öko-központban tanácskozást szerveztek, melynek témája a szerbiai biodiverzitás stratégiája és Palics parkjának védelme volt.
Goran Gabrić, a Park-Palics Kft. igazgatója elmondta, arra törekedtek, hogy a biodiverzitás kapcsán ezen a tanácskozáson Palics kapja a főszerepet. A vállalat, a tó állapotának helyreállítása terén az elmúlt hónapokban a Tartományi Természetvédelmi Intézettel működött együtt.
– Az intézettől kértünk szakvéleményt a tó további szanálásához, valamint tanácsot is, arra vonatkozóan, hogy a tervdokumentáció kidolgozásakor milyen feltételeknek kell eleget tenni. Egyik feltétel mindenképpen a tó védelméről hozott döntés felülvizsgálásának kidolgozása. A tervdokumentáció várhatóan még az idén elkészül. Azt tervezzük, hogy az év végén megkezdődhetnek a tó szanálásának előkészületei, az első fázishoz pedig huszonnégymillió dinár már a rendelkezésünkre áll.
Biljana Panjković, a Tartományi Természetvédelmi Intézet igazgatója a biodiverzitás kapcsán elmondta, annak változásáért és az ebből eredő következményekért az ember tehető felelőssé, aki viszont maga is része a biodiverzitásnak.
– A világ országai igyekeznek megőrizni a biológiai sokszínűséget, megakadályozni a fajok kipusztulását. Főként azokon a területeken keletkeznek károk, ahol kifejezettebb az erőforrások kiaknázása, a fajok és élőhelyek eltűnése pedig az életminőségünkre is kihat. Szerbia tavaly kidolgozta a biodiverzitás stratégiáját, és elkészült a biodiverzitás állapotáról szóló jelentés is. Intézetünk részt vesz a hazai környezetvédelmi háló kialakításában, és a Natura 2000 európai környezetvédelmi háló akciótervében is, mely összegyűjti a legfontosabb természetes és féltermészetes élőhelyeket, melyek Európában szerepet játszanak a fajok megőrzésében – mondta az intézet igazgatónője, hozzátéve, hogy ebből a munkából Szerbiának is ki kell vennie a részét, egyik feladatuk pedig létrehozni a védett területeket.
Szabados Klára, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Palicsi-tó körül már hosszú ideje nem történik semmi, pedig az intézet már évek óta kérvényezi, hogy megváltoztassák a tó védettségi státusát és a védelmének előírásait hangolják össze a hatályban lévő törvényekkel. A Palicsi-tó egyike az első olyan területeknek, melyeket a kilencvenes években a régi előírások szerint védelem alá helyeztek, az elmúlt tíz évben viszont Szerbia a természetvédelemre vonatkozó szinte minden előírást beépített a saját jogrendjébe, és ez adja az alapot a tó védelmének megváltoztatására.
– A tanácskozásra elhoztam az új védelmi előírás-sorozat vázlatát, mely lehetővé teszi a tó szanálását. Ebbe belefoglaltuk azokat a munkálatokat, melyeket a hetvenes években a tó felújításakor nem végeztek el, s ami elvezetett a tó mai állapotához is. Bár nem úsznak haltetemek a víz felszínén, ez nem jelenti azt, hogy a víz állapota sokkal jobb lenne. A vastag iszapréteg még mindig itt van, a parti sáv védelme nincs megoldva, a magas vízszint sok gondot okozott az állatkert botanikus kertjében. Negyven évvel ezelőtt nem oldották meg a parti sáv rendezését, a haltelepítéssel összefüggő biológiai változásokat nem kísérték figyelemmel, csak a víz minőségével törődtek, de a tavat, mint élő rendszert, és az ökológiai törvényszerűségeket sem vették figyelembe. Jelenleg csak értéktelen halak vannak a vízben, főleg az ezüstkárász dominál, és nem biztos, hogy a jelenlegi halállomány miatt érdemes lenne kockáztatni e több száz éves értéket.
A szanálás maga több évet vesz majd igénybe, és a jövőben figyelni kell a víz szintjére, a vízpartot olyan zöldövezettel kell körbevenni, ami segíthet meggátolni az iszap kialakulását.
