2024. július 17., szerda

Az elillanás mesterei

Nap mint nap végigmegyek ezen a gyalogosövezetnek kikiáltott utcán, de olyan még nem volt, hogy a városnak ezen a legelitebb részén ne parkolt volna legalább négy-öt autó. Hiába az utca végén a 9 és 16 óra közötti megállást és parkolást tiltó tábla, a BMW-k, Mercedesek, Audik, Jeepek, egyéb luxusbatárok és autócsodák tulajdonosai mintha nem ismernék a közlekedési táblákat, vagy egyszerűen eszükbe sem jut, hogy a KRESZ-szabályok rájuk ugyanúgy vonatkozhat. Esetleg az lehet a háttérben, hogy nekik nem kell aggódniuk, lesz-e a betevőre, ha kifizetik a büntetést, vagy éppen a megfelelő helyen ismerik a megfelelő embereket, így kényelemszeretetüket (kiszállnak az autóból, és két lépés után már a kávézó bejáratánál vannak) nem veszélyezteti senki és semmi? Persze a kapualjba is beparkolnak, hiszen miért pont ebben az esetben legyenek figyelmesek?!

Minden nap felháborít szemtelenségük, ezért magamban mindig elhatározom, veszem a telefont és kihívom az illetékeseket, ha kell, naponta háromszor is, de aztán ez mindig elmarad valahogy. Nem is nagyon érdemes, hiszen a gyakorlatban bebizonyosodott: iszonyatosan jól működik a kémhálózat, s amint megjelennek a közlekedési rendőrök és a felügyelők a sarkon, nem telik bele egy perc sem, az autók úgy eltűnnek az utcából, mintha a föld nyelte volna el őket. Legutóbb két napja voltam szemtanúja ennek a jelenségnek, amikor is megjelent a kommunális rendőrség autója. Nagyjából tíz kocsi parkolt akkor a Corvin Mátyás utcában, talán még több is. Legfeljebb öt percig voltam távol, mire azonban újra befordultam az utcába, a kommunális rendőrök még csak az utca egyharmadánál jártak, mégis megdöbbentő volt, hogy immár csak egyetlenegy szolgálati autó vesztegelt az egyik épület előtt.

Elképzeltem a jelenetet, ahogy őket megpillantva XY már kapja is elő a mobilt, tárcsáz és jelenti a pár méterrel beljebb üldögélőnek: gáz van, tűnés! Odabent pedig intenek egymásnak és tódulnak is ki az utcára autókulccsal a kezükben, majd néhány perc múlva búsan visszaballagnak kihűlt kávéikhoz, hiszen csak a sarkon túl találtak legális parkolóhelyet, és most majd megint gyalogolhatnak...

Persze, ha fürgeségük és jól informáltságuk miatt nem is lehet őket rajtacsípni, talán elég az is, hogy az illetékesek megjelenése szétzavarja őket. Ha ez naponta háromszor megesne, egy idő után talán leszoknának arról, hogy a drága autóikat a tilosban állítsák le. No persze, mindenki pontosan tudja, hogy polgári bejelentés nélkül is legalább ennyiszer el kellene ide nézni, de hát elfogadom, hogy van a városnak elég problémás pontja. Én egy mini magánháborút azért indítottam ellenük, és azzal próbálok borsot törni az orruk alá, hogy nem vagyok hajlandó félreállni az útjukból, ha éppen jönnek vagy mennek, mert úgy vélem, nekem van elsőbbségem, ha már a gyalogosövezetben vagyunk. És ettől a csínytől mindig egy kicsit jobban érzem magam.