Június 1-jén lépett életbe az új élelmiszer-biztonsági törvény, amely kötelezi az élelmiszer-termelőket és -forgalmazókat, hogy bevezessék a HACCP-rendszert, továbbá immár nem az egészségügyi felügyelőség végzi az ellenőrzést, hanem a termelőknek és forgalmazóknak kell azt elvégeztetniük.
Szabó Zoltán, a szabadkai Szakállatorvosi Intézet munkatársa lapunknak elmondta, az új élelmiszer-biztonsági törvény, illetve a rendszer sokkal rugalmasabb a réginél, és nagyobb rálátást ad az élelmiszerek minőségére. Például az eddigi egy helyett öt mintát vesznek, bizonyos baktériumok esetében megengedett, hogy egy meghatározott határérték között legyenek, de az ötből ez csak két minta esetében engedélyezett. Becslése szerint a termelők és a cukrászdák nagy része ellenőrzés alatt áll, és mint elmondta, észrevehetően csökkent a nem megfelelő minták száma és nagyobb biztonságra törekednek a termelők, így a nyári hőség sem okozott problémát az élelmiszer-biztonság terén.
– Az egyik nagy változás, hogy immár a termelők és a forgalmazók felelőssége a mikrobiológiai vizsgálat elvégeztetése, amit leggyakrabban a Szakállatorvosi Intézet végez, de az Állatorvosi Állomás és a felügyelőség is mintázhat. A hentesüzletekben hetente, a piacon havonta kell mintát venni, de az üzemekben, vágóhidakon naponta vagy minden vágáskor kell mintázni. Ha az eredmények nem megfelelőek, arról magát a termelőt értesítjük és nem a felügyelőséget. A termelőnek kötelessége az élelmiszert visszavonni és megsemmisíteni, a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint értesítenie kell erről a felügyelőséget is és természetesen egy újabb vizsgálatot elvégeztetni. Ha mindezt elmulasztja, akkor számolnia kell a büntetéssel. A felügyelőség persze szúrópróbaszerűen továbbra is végez ellenőrzéseket, és elkérheti a korábbi vizsgálatok eredményeit is, illetve nyomon követi azokat is, akik még nem vezették be a HACCP-rendszert. Felmerül, hogy azzal, hogy a termelőknek maguknak kell jelenteniük az esetet, visszaélésekre kerülhet sor, de valójában sokkal szigorúbb a rendszer és jobban ellenőrzés alatt tarthatjuk az élelmiszerek minőségét – mondja Szabó Zoltán.
Az idei év első nyolc hónapjában eddig 5392 mintát vizsgáltak be, ezek csupán 5–10 százaléka bizonyult nem megfelelőnek. A húsfeldolgozó üzemeknél két-három esetben találtak listeria monocytogenes baktériumot, a sajtokban kólibaktériumot, néhány esetben a nyers húsban az össz csíraszám túl nagy volt, és a higiéniát vizsgáló törletek némelyike nem felelt meg, de például trichinellára a százhatvankét minta mindegyike negatív lett.
– A szalmonellát is vizsgáljuk, mégpedig úgy, hogy az élő állományban is végzünk ellenőrzést, valamint takarmány- és alommintát is veszünk, és ha az elmúlt tíz napban nem jelent meg szalmonella, akkor engedélyezett a jószág forgalomba kerülése. Tulajdonképpen három szinten is végzünk ellenőrzést, így az élő állományban, a vágóhidakon és a piacon is. A tejtermékek esetében a korábbi gyakorlattal ellentétben az ellenőrzés helyszíne már nem a piac, hanem maguk a tejüzemek. Sokan kis tejüzemet működtetnek otthon, a tejet és a tejtermékeket pedig a piacon eladják. Az új rendszer alapján még mielőtt forgalomba kerülne a termék, vagyis még az üzemben el kell végeztetni a vizsgálatot, mert ha találunk valamit, akkor gyorsabban tudunk reagálni és megakadályozni, hogy az eljusson a fogyasztókhoz. A cukrászdákat, a fagyizókat is ellenőrizzük, idén mindegyik minta jó volt. Összességében elmondható, hogy javult az élelmiszer-biztonság.
