Bár a Regionális Hulladéktároló Kft. már három éve működik, a tervek szerint a hulladéktároló majd csak két év múlva készül el. Hosszadalmas folyamat, mire minden szükséges tanulmány és tervdokumentáció elkészül, és a regionális hulladéklerakó alkalmassá válik hat község hulladékának befogadására. A becslések szerint viszont ennek köszönhetően a következő negyvenöt-ötven évre megoldódik a régió által kitermelt szemét tárolásának és kezelésének problémája.
Öt évvel ezelőtt Csóka, Topolya, Magyarkanizsa, Kishegyes, Zenta és Szabadka önkormányzata úgy döntött, hogy létrehoznak egy hulladékgazdálkodási régiót. Miután mind a hat község képviselő-testülete jóváhagyta és aláírta a községközi együttműködésről szóló szerződést, megkezdődtek az előkészületek a hulladéktároló létrehozására.
– Minden fontosabb döntést jóvá kell hagynia az önkormányzatoknak, és csak akkor lehet továbblépni, ha konszenzus van, azaz minden község beleegyezik. Nagyon óvatosan kellett döntéseket hozni, pontosan fel kellett mérni, hol, milyen, mekkora objektumok épüljenek ki, vagy hogy hogyan tudjuk minimálisra venni a szállítási költségeket. A regionális hulladékgazdálkodási tervet dolgoztuk ki elsőként, amely tartalmazza a jelenlegi helyzet részletes elemzését, például a települések egymástól való távolságát, népsűrűséget, a hulladék mennyiségét, összetételét, úthálózatot stb., és ez alapján határoztuk meg, hol milyen objektumra, létesítményre van szükség. Arra a következtetésre jutottunk, hogy Szabadkán él a lakosság több mint fele, ezért Szabadkán kell lennie a hulladéktárolónak, de három átrakó állomást is ki kell alakítani, mégpedig Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán, ahonnan nem naponta, hanem meghatározott időközönként, rendszeresen nagyobb teherautókkal szállítanák át ide a szemetet. Ez kisebb költséggel jár, és környezetkímélőbb is. Csak miután mind a hat képviselő-testület elfogadta ezt a tervet, alakulhatott meg maga a vállalat – magyarázza Kikić Andrea, a vállalat igazgatónője.
Kikić Andrea
Következő lépésben el kellett dönteni, hol legyen maga a hulladéktároló. Két helyszín is alkalmasnak bizonyult, az egyik a Nitrogénművek műtrágyagyár melletti 37 hektáros földterület, a másik pedig az Orom és Békova közötti állami tulajdonban lévő 46 hektáros mezőgazdasági földterület. Az Azotara melletti területet találták kedvezőbbnek, mert ott már szennyezett volt a talaj, és bár a tulajdonossal nem tudtak megegyezésre jutni, mégis mindkét területről általános építkezési tervet és egy elsődleges megvalósíthatósági tanulmányt készítettek, melyből kiderült, hogy a Békova közeli földterület mégis jobban megfelel a célnak, és ezt az állami revíziós bizottság is jóváhagyta. Mivel azonban a hulladéktároló közel van Oromhoz, a magyarkanizsai önkormányzat a határozatjavaslat ellen szavazott. Konszenzus hiányában értesíteniük kellett a Tartományi Környezetvédelmi Titkárságot, melynek felül kellett vizsgálnia a döntést, és javaslatot tenni a kormánynak a végleges helyszínről. A kormány a tavalyi év közepén úgy határozott, hogy a Békova és Orom közötti területet alkalmasnak nyilvánítja a hulladéklerakó kialakítására, így a következő hónapokban elkészülhettek a tervdokumentációk, majd a részletes rendezési terv. Sikerült rendezni a jogviszonyokat, vagyis az állami földterület Szabadka város tulajdonába került, a mezőgazdasági földterületet pedig építési földterületté minősítették.
– Hogy minél kevesebb időt veszítsünk, előre kidolgoztuk az ötlettervet és a megvalósíthatósági tanulmányt, illetve már készül a környezetvédelmi hatástanulmány, és hamarosan átadjuk azt felülvizsgálásra. Múlt héten a Környezetvédelmi Alappal aláírtuk a szerződést arról, hogy pénzt folyósítanak a főterv kidolgozásának költségeire, és tekintve, hogy a tanulmány és az ötletterv összhangban van az európai uniós előírásokkal, lehetőség van uniós pénzre pályázni, amelyből kiépül maga a hulladéktároló. Így a tervek szerint jövőre már minden készen áll arra, hogy megkezdjük a kivitelezést, és 2013-ban beinduljon a hulladéktároló – mondja az igazgatónő.
A hulladéklerakó huszonhat objektumból áll majd. Többek között lesz egy válogató központ, ahol a vegyes hulladékból kiválogatják az újrahasznosítható hulladékot, a szerves hulladék kezelésére kiépítenek egy komposztálót, a csurgalékvizet elvezetik, és megtisztítva engedik vissza a természetbe, a teljes lerakó területén aljzatszigetelés lesz, így a hulladékból származó csurgalék nem szennyezi a talajt és a talajvizet. Lesznek biogázelvezető-kutak is. Kezdetben a keletkező biogázt elégetik, de amint a szerves hulladékból nagyobb mennyiségben szabadul fel biogáz, a későbbiekben azt felhasználják majd. A lerakón kívül a régió minden önkormányzatában hulladékudvarokat alakítanak ki, ahová a lakosság elviheti a háztartásában keletkező szelektált hasznos és veszélyes hulladékot, ugyanis a veszélyes hulladékot a törvény szerint külön kell választani az újrahasznosítható, nem veszélyes hulladéktól.
A Regionális Hulladéktároló vállalat munkája kezdetén egy kampányba is belekezdett, hogy tudatosítsa a lakosságban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, hogy mire a hulladéklerakó működni kezd, a beérkező szemetet és hulladékot könnyebb legyen tárolni és újrahasznosítani. A polgárok nagyon pozitívan fogadták a kezdeményezést, melyet az óvodákra és iskolákra is kiterjesztettek, a város mintegy húsz pontján pedig konténereket helyeztek el a szelektív hulladékgyűjtésre. Az akcióba a hat község köztisztasági vállalatait is bevonták, akik mára teljes egészében átvették ezt a feladatot. Az igazgatónő szerint a kampány mindenképpen sikeresnek mondható, de továbbra is szükség van a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, s az embereket büntetőrendelkezések kiszabásával, de stimulációval is lehetne ösztönözni, hogy a háztartásban keletkező hulladékot szelektálják.
