A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Szabadka Város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottságának szervezésében november 13-án, szerdán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tanácskozást tartanak a magyarellenes atrocitások nyolcvanadik évfordulója, valamint a szerb–magyar megbékélés egy évtizede apropóján. A rendezvényen megkoszorúzzák a második világháború végén ártatlanul kivégzett áldozatoknak a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar előcsarnokában lévő emléktábláját, ugyanakkor több előadást is tartanak. A konferenciával kapcsolatban Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság elnöke nyilatkozott lapunknak.
– A konferencia fókuszában a második világháború végén a partizánok által elkövetett magyarellenes atrocitások állnak, de ezúttal elsősorban nem magukról az áldozatokról fogunk beszélni, hanem arról, hogy a témában végzett kutatások milyen eredményeket hoztak, és hogy a jószomszédi viszony hogyan hatott ki az emlékezésre, hogyan került sor a csúrogi közös elnöki főhajtásra, és hogy ennek milyen eredményei vannak. A közös főhajtás politikai, gazdasági oldaláról dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke fog beszélni, ugyanakkor további kilenc előadónk lesz, akik különböző oldalról próbálják megvilágítani az eseményeket. Többek között az egyház veszteségeiről is lesz szó, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkájáról, míg a temerini kutatásokról és eredményekről Csorba Béla fog előadást tartani. A Délvidéki Kutatóközpontból meghívtuk Forró Lajost, aki megosztja velünk a vajdasági levéltárakban szerzett tapasztalatait – mondta Mezei Zsuzsanna.
Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a második világháború végén történt események kutatása az elmúlt 15 évben sokat haladt előre.
– Sólyom László és Boris Tadić akkori köztársasági elnökök 2009-ben kezdeményezték a vegyes bizottság létrehozását, és két nappal a megegyezésük után Zentán a Vajdasági Levéltári Napok keretében beszéltem arról, hogy a levéltárakban igenis lehet találni információkat a kivégzésekről. A témával kapcsolatban pár hónappal ezután Szabadkán, majd Budapesten is volt egy nagy konferencia, és azóta több tanácskozáson is foglalkoztak vele, és számos könyv jelent meg az 1944–1945-ös eseményekről. A konferenciánkon bemutatjuk Mák Ferenc A mártírok emléke című kötetét, amely az 1944–1945-ös délvidéki partizánvérengzés irodalmának bibliográfiáját tartalmazza. Ismert kutatónknak, Matuska Márton hagyatékának egy részét én örököltem, és megpróbáltuk elektronikusan feldolgozni, és be is bemutatjuk a tanácskozás keretében – fogalmazott Mezei Zsuzsanna, akitől azt is megtudtuk, hogy a konferencia nyitott mindazok előtt, akik érdeklődnek a téma iránt.
A konferencia szerdán 9.30-kor közös koszorúzással veszi kezdetét, majd a résztvevők a regisztrációt követően 10 órakor megtekinthetik az Egy szemtanú visszaemlékezése: Emberek a halál árnyékából című dokumentumfilmet. Ezt követően köszöntőbeszédeket, valamint előadásokat tartanak.
Az esemény támogatója a Magyar Nemzeti Tanács és Topolya Község Önkormányzata.
Nyitókép: Az ártatlan áldozatok emléktáblája a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében / Gergely Árpád archív
