Az újvidéki zsidó hitközség képeiből nyílt érdeklődésre számot tartó kiállítás a temerini Művelődési Központ galériájában. Eltűnt vajdasági zsinagógák elnevezéssel 44 kép mutatja be a valamikori zsinagógák egy részét. A képek Đorde Dević építész és festő alkotásai, aki régi képek, rajzok, vázlatok alapján és úgynevezett fotórobotképek alapján akvarell technikával festett meg 44 zsinagógát. A látogatóknak Goran Levi és Jankov Edit, a kiállítás szerzői számoltak be a kiállítás létrejöttéről és az egykori zsinagógákról.
Jankov Edit a temerini zsinagóga történetét mondta el (Góbor Béla felvétele)
Goran Levi elmondta, hogy Vajdaságban egykor 76 zsinagóga létezett, de jelenleg már csak három zsinagóga létezik: egy Szabadkán, egy Újvidéken és egy Zimonyban, a többi helyén más rendeltetésű épületek vannak. A kiállítás azokat az egykori zsinagógákat mutatja be, amelyek vidékünkön, városainkban voltak – így Temerinben is – és a II. világháborúban vagy a háború után lerombolták őket. Az építmények értékes történelmi, kulturális és építészeti hagyatékot képeznek, amelyek örökre eltűntek.
Vajdaságban 1867 után lendült fel a zsinagógák építése, miután az Osztrák–Magyar Monarchiában nagyobb egyenjogúságot kaptak a különböző felekezetek és nemzetségek. Ebben az időszakban épültek a legszebb és legnagyobb zsinagógák a hívők nagy lemondása árán. Sajnos a zsinagógákra kegyetlen sorsot mért a történelem. A bánáti és szerémségi zsinagógákat a megszállók, Bácskában a háború utáni rendszer tette tönkre, engedélyezve lerombolásukat.
Jankov Edit a temerini zsinagóga történetét mondta el, melyről először 1880-ban esik említés, A zsinagóga a mostani Tanító utcában állt, hat méterre behúzva a járda szélétől. Ugyanazon a telken állt az iskola és a kántor lakása. Az épület alapterülete 10x15 méter, magassága 6 méter volt. A zsinagóga 1941-ig szolgált rendeltetésének, amikor is a temerini zsidóság tragédiája kezdődött. 1947-ben az épület már olyan rossz állapotban volt, hogy lebontották.
