Már kirajzolódott a Tájház első udvarában az a téglafal, amelyre felkerülnek az I. világháborúban hősi halált halt temeriniek nevét tartalmazó emléktáblák. Fúró Dénes fiatal, történelem szakos hallgató kutatásai alapján írt könyvet Temeriniek a Nagy Háborúban 1914–1918 címmel, amely az I. világháború befejezésének százéves évfordulójára jelent meg, és emléket állít a háborúban besorozott, becslések szerint 1300-1400 ereje teljében lévő temerini embernek.
A besorozottak közül a kötetben 1127 személyről találhatók adatok: nevük, születésük helye és éve, valamint rangjuk, egységük felsorolásával és arról, hogy mi történt velük a harcok során. A szerző rendelkezésére álló adatok szerin 310 katona vesztette életét, legtöbben a 21-30 évesek közül.
Ádám István, a Tájház gondnoka és a TAKT elnöke közölte, hogy szemben a Tájházzal, a belső udvarban egy emlékpark kialakítását tervezik. Ennek részét képezi az a magas, rusztikus téglafal, amelyre a Nagy Háborúban elesett temerini, hősi halottak nevét tartalmazó emléktáblák felkerülnek. Maga a fal is olyan téglából épült, amely emlékeztet azokra az időkre, amikor a Nagy Háború zajlott. A fal nyolc méter hosszú és három méter magas, úgy hogy az utcáról is látható lesz. Összesen hat márványtábla készül, amelyre minden eddig ismert hősi halott neve felkerül, de marad hely a névsor esetleges bővítésére is, ha a kutatások során, vagy a hozzátartozóktól újabb nevekre bukkannak.
Az emléktáblák felállítását a helyi Impressum Egyesület kezdeményezte, és várhatóan még ez év májusában helyükre is kerülnek. Ezzel a temerini tájház egyfajta kultikus hellyé formálódott, ahol Illés Sándor dolgozószobája, Sörös Imre mellszobra, Sziveri János emléktáblája és most az I. világháború temerini hősi halottjainak is emléktábla őrzi majd a nevét. A márvány emléktáblák a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával készülnek. Az avató ünnepségre meghívják a támogatók képviselőit is.
FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁS SZIVERI JÁNOSRÓL
Sziveri János hatvanöt évvel ezelőtt, 1954. március 25-én született a bánsági Muzslán. Rövid, hányatott élete során családjával két évig Temerinben élt abban a szükséglakásként szolgáló, 1851-ben épült parasztházban, melyet tizenhat évvel ezelőtt tájházzá alakítottak át. Az Új Symposion folyóirat egykori főszerkesztőjének emlékére szombaton, március 23-én 16 órakor fényképkiállítás nyílik a tájház kertjében épült alkotóház kiállítótermében. Ezt megelőzően a résztvevők megkoszorúzzák a költő emléktábláját.