Tavaly a mezőgazdasági termelésre az aszály nyomta rá a bélyegét. Agrárpolitikai szempontból azonban sikeres volt a 2017. év, számos olyan célkitűzést sikerült megvalósítani, ami a termelők érdekeit szolgálja majd a jövőben. Tegnap Topolyán, majd pedig Kishegyesen az EU-s, valamint a köztársasági, tartományi és községi pályázati forrásokról, valamint az elért eredményekről és a tervekről tartottak ismertetőket. Hatalmas érdeklődés övezte mindkét mezőgazdasági tájékoztatót.
Fremond Árpád: Január 1-jétől fogva hatalmas lehetőség tárul fel a kistermelők számára (Tóth Péter felvétele)
Zsúfolásig megtelt a topolyai Vásártéri Otthon, több száz topolyai és környékbeli gazda érdeklődött a termelőket érintő kérdések iránt. A Gazdakör szervezésében megtartott összejövetelen Fremond Árpád parlamenti képviselő, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Balassa Endre, a Panonreg Regionális Fejlesztési Ügynökség irodavezetője és Szatmári Adrián, a községi tanács tagja tájékoztatta az érdekelt termelőket az eredményekről, lehetőségekről és a különböző szinteken történő pályázással kapcsolatos tudnivalókról. Fremond Árpád kiemelte, hogy az aszály miatt a mögöttünk álló év kevésbé tekinthető sikeresnek az ágazat szempontjából, ugyanakkor az agrárpolitika terén több fontos célkitűzést sikerült megvalósítani. Kedvező fejlemény a kisgazdaságok szempontjából a kistermelői rendelet elfogadása, valamint az, hogy a vállalkozó, mezőgazdaságban dolgozó és a foglalkoztatáson kívüli nőknek is jár a szülési szabadság alatt a fizetés, valamint akkor is, ha otthon maradnak beteg gyermekükkel. Az elsőszülött gyermek után járó összeg pedig az eddigi 39-ről 100 ezer dinárra nő. Ezeket a módosításokat tartalmazza a szerb parlament által a közelmúltban elfogadott, módosított családtámogatási törvény. A kistermelők pedig könnyebben tudják piacra juttatni háztáji termékeiket. Az élelmiszer-biztonsági törvény nyomán a nagyüzemeknek és a kisebb gazdaságoknak korábban ugyanazoknak a feltételeknek kellett eleget tenniük. A családi gazdaságok ezt csak nehezen, sok esetben pedig sehogyan sem tudták kivitelezni. A már uniós tapasztalatokkal rendelkező magyarországi szakemberek azonban sokat segítettek, hogy a kistermelői rendelet elfogadásával a szerbiai kistermelők is kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. A két ország közötti kiváló együttműködésnek köszönhetően több külföldi, illetve magyarországi szakember is megfordult a mezőgazdasági minisztériumban. Egyrészt az IPARD programmal foglalkoztak, másrészt a kistermelői szabályzattal. A kistermelői szabályzattal kapcsolatban először azt kellett mindenkivel megértetni, hogy nem új dolgot szeretnének meghonosítani Szerbiában, hanem olyasmit, ami az Európai Unióban sikeresen működik. Az európai, elsősorban a magyarországi, valamint az osztrák gyakorlat került átültetésre a szerbiai szabályozásba, és az állati eredetű termékek így már könnyebben forgalmazhatók. A növényi eredetű nyersanyag feldolgozására vonatkozó szabályzaton még dolgoznak a minisztérium szakemberei, az idén várhatóan ez is elkészül majd. Mindez egy hosszú folyamat sikeres befejezésének tekinthető. 2018. január 1-jétől fogva hatalmas lehetőség tárul fel a kistermelők számára. Ez a VMSZ és a VMSZ frakciójának a sikere – fogalmazott Fremond. Kiemelte még, hogy várhatóan hamarosan parlamenti eljárásba kerül a közlekedésbiztonsági törvény módosítási javaslata, amelyben a kapcsolható eszközök kötelező bejegyzésének a kérdését is szabályozzák. Ebben az esetben is helyt adtak a VMSZ indítványának, azaz megfogalmazásra került, hogy a gazdáknak ne kelljen regisztrálniuk kapcsolható eszközeiket – emelte ki a képviselő, aki szerint a szóban forgó törvénymódosítási javaslat rövidesen a köztársasági parlament napirendjére kerülhet. Az elmúlt év fontosabb történései közül Fremond a földtörvény módosításainak elfogadását emelte még ki. A VMSZ javaslatainak elfogadásával a külföldiek lényegében nem tudnak földet vásárolni Szerbiában.
Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár elmondta, hogy az IPARD forrásaiból a termelők első körben mezőgazdasági gépek, kapcsolható eszközök, felszerelések beszerzésére pályázhatnak a tejágazat, húságazat, zöldség-, gyümölcstermesztés és a szántóföldi növénytermesztés területén. A következő kiírt pályázat új traktorok beszerzésére vonatkozik. Az elkövetkező időszakokban olyan pályázatok megjelenése várható, melyek feldolgozó kapacitások berendezésére és építésére, farmok fölszerelésére vonatkoznak. Juhász bízik abban, hogy erőgépek beszerzésére is kiírnak majd egy újabb pályázatot.
Ótott Róbert a tartományi titkárság által tavaly a kistermelők megsegítésére odaítélt pályázati eszközökről tartott beszámolót, és elmondta, idén is hasonlóakra lehet számítani. A pályázatok várhatóan márciusban jelennek meg, és idén valamivel több pénzt irányoztak elő, mint tavaly, ezért arra biztatta a termelőket, hogy kísérjék figyelemmel a kiírásokat, és pályázzanak. A kezdőknek szánt start up pályázatokra tartományi szinten kétszer annyi pénzt irányoztak elő, mint tavaly. Balassa Endre a pályázással kapcsolatos technikai tudnivalók részleteibe próbálta a termelőket beavatni. A sikeres pályázás nem zárul le ugyanis azzal, hogy a gazdálkodó átadja a dokumentációt, hiszen az eszköz lehívását követően is akadnak még adminisztratív teendők, amiket fontos idejében és megfelelő módon elvégezni.
Szerbia 2017 decemberében megkezdte az Európai Unió előcsatlakozási, mezőgazdasági és vidékfejlesztési programja, az IPARD-alapok vissza nem térítendő támogatásainak a felhasználását. A mezőgazdasági minisztérium december 20-án megjelentette az első ilyen pályázatot. Traktor és egyéb mezőgépek, kapcsolható eszközök vásárlására lehet pályázni, a pályázók köre pedig a kis- és középgazdaságokra terjed ki. Négy kör nyílik meg 2018-ban. A gazdák hasonlóan tudnak pályázni, mint a Prosperitati Alapítványnál. Szerbia 2020-ig összesen 175 millió eurót hívhat le az IPARD-alapokból.
