A Topolya Napok rendezvénysorozat keretein belül szeptember kilencedikén Topolya Község Múzeumában ünnepélyes keretek között megnyílt A Topolyai Művésztelep munkái a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében című kiállítás.
A kiállításra készült katalógus Faragó Endre Topolyai motívum című alkotásának részletével (Benedek Miklós felvétele)
A tárlatot nagy érdeklődés kísérte nemcsak a megnyitója alkalmából, hanem a többi napon is, tudtuk meg a topolyai múzeum vezetőjétől, Gazsó Hargitától, aki azon véleményének is hangot adott, hogy ennek oka az lehet, hogy a városunk polgárai azonosulni tudnak a Topolyai Művésztelepen született alkotásokkal, illetve a Topolyához köthető jól felismerhető motívumok is közelebb hozzák a befogadót. A kiállítás létrejöttéről Gazsó elmondta, hogy Ninkov Kovačev Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze egy kiállításra készülve több olyan alkotásra bukkant, amely a Topolyai Művésztelephez köthető, és az ő kezdeményezésére indult meg az anyag feldolgozása, és Ljubica Vuković Dulićtyal közösen ő állította össze a kiállítást, amely harminckét műalkotásból áll. – A keletkezés szempontjából az 1953 és 1978 közötti időszakot felölelő korpusz alkotóinak zöme szabadkai illetőségű, még ha később egyesek el is hagyták a várost, mint pl. Faragó Endre, vagy Radmila Radojević, s talán az sem mellékes, hogy ilyen vonatkozásban a szabadkai színházban dolgozó díszlettervezők és festők (Petrik, Faragó, Dejanović), valamint jelmeztervező (Radojević) művei is jelen vannak, abból a színházból tehát, ahol Dévics igazgató volt (1960–1968, 1070–1971). Ezenkívül ebben a szegmensben a Képzőművészeti Találkozó munkatársai is szerepelnek (Schadi, Szilágyi, Torok), de olyan alkotók művei is, akik nem kötődtek Szabadkához (a koszovói Engjäl Berisha, a belgárdi Aleksandar Luković – Lukijan, a verbászi Pechán Béla). Az utóbbi híven tükrözi a tényt, hogy a topolyai művésztelep összetétele tekintetében a jugoszláviai karakteréről volt ismert – olvashatjuk Ninkov Kovačev Olga bevezetőjében a mostani kiállítás apropóján elkészült katalógusban, amely az intézmény első ilyen jellegű kiadványa önállósulása óta, és Gazsó elmondása szerint a továbbiakban ezeknek szeretnének egységes arculatot adni, amiről a topolyai katalógusok jól felismerhetőek lennének.
Gazsó Hargita azt is elmondta, hogy a kiállítás nyomán egy gyűjtést szeretnének indítani, hogy felkutassák más intézmények azon alkotásait, amelyek a Topolyai Művésztelephez köthetőek, egy olyan hálózat kialakítása a cél, amelynek középpontjában a topolyai múzeum állna, hogy minél többet megtudjunk a művésztelep hatvanhároméves történetéből. Ami a távoli jövő terveit illeti, megtudtuk, hogy a cél egy a világhálón is elérhető virtuális kiállítás elkészítése, ahol az összes a Topolyai Művésztelephez köthető alkotás megtekinthető lenne.
Jelen tárlatot október közepéig tekinthetik meg az érdeklődők, munkanapokon 8 és 14 óra között. Ezt követően a korábban a Topolyai Művésztelepen is vendégeskedő Petrik Pál kiállítása nyílik meg.
