Vetik a búzát a topolyai és a kishegyesi községek területén. Az alacsony ár miatt azonban a tavalyihoz képest akár ötödével is csökkenhet a kenyérgabona vetésterülete. Sokan már csak a vetésforgó miatt vetnek búzát. A vetésre az október 10-e és 25-e közötti időszak a legideálisabb, de voltak olyan évek, amikor még november közepén is sikeresen vetettek a gazdák.
A jelenlegi terményárak mellett a felvásárlók és az exportőrök profitálnak (Tóth Péter felvétele)
Bábi Lajos agronómus, a topolyai gazdakör elnöke szerint is jóval kisebb területeken vetnek búzát, annak ellenére, hogy idén 8–10 tonnás rekordhozamokat arathattak hektáronként. Az aratás kezdetén még 15-16 dinárt fizettek érte, végül azonban már csak 14 dinárt, így sokan már valóban csak a vetésforgó miatt nem mondanak le róla. Valamivel jobban jártak, akik árpát termesztettek, ami vetésforgó szempontjából ugyanúgy beillik, mint a búza, de nemcsak a sörárpát, hanem a takarmányárpát is 16-16,50 dinárért el lehetett adni még az aratás kezdetén. Egyre népszerűbb a káposztarepce termesztése is. Ez az olajnövény is beilleszthető a vetésforgóba a búza helyett. Már tavaly is népszerű volt ezen a területen, idén pedig még nagyobb területeket foglal el.
A végéhez közeledik a kukorica betakarítása. Bábi Lajos szerint viszonylag jó hozamokat takaríthatnak a Közép-Bácska termelői. A terméseredmények mégis elmaradnak a várakozásoktól. Holdanként átlagosan 60-70 métermázsáról beszélnek, korábban a becslések ennél többről szóltak. A felvásárlási ára viszont a betakarítás kezdete óta folyamatosan csökken. A napokban már csak 13-14 dinárt fizettek az idei termésű szemes kukoricáért. A csövesért pedig 9-10 dinárt. Nemrégen még 20–22 dinárt fizettek az ókukoricáért, a betakarítás kezdetén még 15 dinár volt a szárított szemes kukorica kilója, most nem fizetnek 14-nél többet még a legkiválóbb minőségért sem. Bábi szerint a kukorica esetében valahol a 16 dináros ár környékén húzódhat a kifizetődőség határa. A jelenlegi helyzetben a felvásárlók és az exportőrök profitálnak.
|
Állami földek bérbeadása |
STABILIZÁLÓDNI LÁTSZIK A SERTÉSPIAC
A hízó felvásárlási ára és a húsárak is egy reális szinten látszanak megállapodni. A malacok ára viszont drasztikusan visszaesett. Mikuska Csaba, a Topolyai Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi 150-160 dináros felvásárlási ár a meglévő takarmányárak mellett reális is lenne. Kedvezőtlen fejleményként értékeli azonban, hogy malac ára elérte a sertés árát, sőt már annál is kevesebbet, 150 dinárt kínálnak kilogrammjáért. Az EU területéről ugyanis folyamatos a behozatal. A behozatali malacok kilogrammja vámmal, l szállítási költségekkel és kísérő dokumentációval együtt mindössze 160 dinárban van. Jó hír ez a hizlaldáknak, de rossz a kocatartóknak, mert a meglévő körülmények között nem tudnak versenyben maradni. A kilónként 150-160 dináros malac ár nem fedezi a költségeket: a kocák négy hónapos vemhessége alatt elfogyasztott takarmánymennyiség költségeit, a szoptatás alatti takarmányozást és a malacok takarmányozását az elléstől az eladásig. A malac reális ára 200 dinár lenne, ebbe beleférne a védőoltások költsége is. Az EU tenyésztői azért tudják ilyen olcsón előállítani a malacokat, mert ott jelentős állami támogatást kapnak. A malacokért a támogatásokkal együtt tulajdonképpen 210 dinárt kapnak kilónként.
Tomik Nimród, a topolyai Gazdakör alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy szarvasmarha-hizlalók is nehéz helyzetbe kerültek. Mindössze 220 dinárt fizetnek a vágómarháért, míg korábban 250–300-at is fizettek. A borjú ára viszont emelkedik, egy két hónapos hízóborjúért 65–70 ezer dinárt kell fizetni. Az ilyen jószágot 14-15 hónapig kell hizlalni, gyakori az elhullás is, illetve a tenyésztőt terhelik az esetleges állatorvosi költségek is, hiszen ezek a borjak könnyen kapnak tüdőgyulladást a szállítás során. A meglévő körülmények között és a viszonylag kedvező takarmányárak ellenére a szarvasmarha-hízlalása is veszteséges lehet, ha a helyzet hosszabb távon sem változik – tudtuk meg a topolyai Gazdakör alelnökétől.
