A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyta a Topolyai Völgyes – Természetvédelmi Park elnevezésű mintegy kétezer hektáros terület védetté nyilvánítását. Ezzel lezárult a tó és környékének védetté nyilvánítási folyamata, egyben pedig egy új korszak is kezdetét vette, hiszen a korszerű környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontoknak megfelelően és a tervezetben lefektetett elvekkel összhangban az önkormányzatnak most meg kell tenni a megfelelő lépéseket, kiosztani a feladatokat és a megbízásokat. A védetté nyilvánítási folyamat sikeres befejezését Kislinder Gábor polgármester tegnap sajtótájékoztatón jelentette be.
A védetté nyilvánítás törvényben előírt hosszadalmas és bonyolult folyamata hivatalosan még 2015-ben elkezdődött, amikor Topolyán ismertették a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársai, Szabados Klára és Galambos László által kidolgozott tervezetet, melyben szakmai érvekkel alátámasztva indokolják a védetté nyilvánítás megindítását. A most már minden szempontból érvényes határozat védetté nyilvánítja a Krivaja patak fő medrét felölelő löszvölgy egy részét, a Rét és Betyár völgy néven ismert szakaszt, valamint a Karađorđevo irányában húzódó, oldalsó völgyet III. fokozatú tájvédelmi parkként, vagyis helyi jelentőségű természetvédelmi területként, melynek hivatalos elnevezése Topolyai Völgyes – Természetvédelmi Park. A szakmai indoklás szerint a terület a pannon sztyeppék maradványaiként kiemelkedik a lágyszárú növények gazdagságával, valamint a Szerbiában végveszélybe került fajok jelenlétével. A terület 522,22 hektáron terül el, mely körül további 1566 hektárnyi védőövezetet állapítottak meg. Az I. fokozatú védelem alá eső terület 15,9 hektárt tesz ki. Ez utóbbi magában foglalja az ősgyep növényvilágának maradványait a félsziget meredek és száraz lejtőin, a Krivaja löszvölgyének a Karađorđevo felőli oldalsó völggyel való találkozásánál. A II. fokozatú védelem alá eső terület 178,11 hektáron terül el. Magában foglalja a legérzékenyebb szárazföldi területi egységeket, melyet szigorúan védett növényfajok szempontjából kiemelten fontos területek alkotnak. A tartományi titkárság 2016 áprilisában el is fogadta a tervezetet, a következő lépésben pedig a köztársasági mezőgazdasági minisztériumnak is jóvá kellett hagyni a védetté nyilvánítás tervezetét, de illetékessége folytán csak több más minisztérium jóváhagyását követően történhetett ez meg most.
Sajtótájékoztató a topolyai önkormányzatban (Tóth Péter felvétele)
Kislinder Gábor polgármester reményét fejezte ki, hogy a helyiek élni tudnak majd a most feltáruló lehetőségekkel, hiszen az idegenforgalom, a horgász-, és vadászturizmus, a természetvédelem, és az élet más területein is új lehetőségek tárulnak most fel. Mindezek tükrében a költségvetésben eszközöket kell előirányozni a védett területek őrzésének és felügyeletének biztosítására. A képviselő-testület, mint illetékes szerv pedig meg kell, hogy hozza majd az ide vonatkozó döntéseket. Emlékeztetett rá, hogy a tó védetté nyilvánításának igénye már évtizedekkel ezelőtt felmerült. A három évvel ezelőtt kidolgozott tervezetet pedig nyilvános közvitán is ismertették. A polgármester köszönetet mondott mindazoknak a kormányzati és nem kormányzati szervezeteknek, intézményeknek, helyi, köztársasági és tartományi tisztségviselőknek, szakembereknek, környezetvédőknek, sporthorgászoknak és magánszemélyeknek, akik hozzájárultak a folyamat sikeres befejezéséhez. Külön hangsúlyozta a VMSZ köztársasági képviselőinek és államtitkárainak az érdemeit is.
A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt Linder Zoltán, a Jezero – Tó Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület elnökségi tagja, aki szintén kedvezően értékelte a fejleményeket. A tó rendezetlen státusza pedig sok gondot okozott a múltban a környezetvédőknek és a sporthorgászoknak, hiszen a védetté nyilvánítást megelőző joghézagos időszakban többször próbáltak meg valakik a helyzettel visszaélni. Az elmúlt három évben közel 10 kilométernyi illegálisan kihelyezett orvhalászhálót szedtek ki a tóból.
A Szabados Klára és Galambos László által készített tervezet részletekbe menően tartalmazza a természetvédelmi parkkal kapcsolatos irányelveket, kitérve a terület növény- és állatvilágára, különös tekintettel a védett és őshonos fajokra. Az indoklás szerint a pannon sztyeppék maradványaiként a szóban forgó völgyek kiemelkednek a lágyszárú növények gazdagságával, valamint a Szerbiában végveszélybe került fajok jelenlétével, mint a szártalan csüdfű (Astragalus excapus) és a sötét hagyma (Allium atroviolaceum). A védelem további három területi egységre is kiterjed a nádason belül: a Varga-tanyánál levő avas nádasra, a réten található avas nádasra és a Zobnaticánál levő avas nádasra. A II. fokozatú védelem alá eső terület 178,11 hektárt tesz ki, magában foglalja a legérzékenyebb szárazföldi területi egységeket, melyet szigorúan védett növényfajok szempontjából kiemelten lényeges, vagy éppen élőhely fajtáját képező területek alkotnak. Szabados Klára már a tervezet ismertetésekor példaértékűnek nevezte a helyi lakosok viszonyulását, valamint azt, ahogyan a polgárok bekapcsolódtak a tervezet kidolgozásába. A védettség a jövőben jó alapot képez a kristálytiszta vizű tónak és környékének megőrzéséhez, miközben várhatóan a különféle érdekek célszerű összehangolását is lehetővé teszi.
