Április 1-jén pontosan 14 éve annak, hogy kinevezték Szerbia első községi ombudsmanját. Az állampolgári jogok biztosához mind többen fordulnak segítségért, de manapság is vannak, akik nem tudják pontosan, hogy melyek az ombudsman hatáskörei, milyen esetekben és hogyan tud segíteni.
Miladin Nešić (Tóth Péter felvétele)
Topolya úttörőnek számít a községi ombudsman intézményének bevezetésében. Olyannyira, hogy amikor 2003. április 1-jén kinevezték az első helyi ombudsmant, a szerbiai jogrend hivatalosan nem is ismerte a fogalmat. Csernik Dénes, az első szerbiai községi ombudsman neve tehát így került be Szerbia (ombudsman)történelmébe. Szerbia Köztársaság jogrendjébe hivatalosan 2005-ben vezették be az ombudsman intézményét, majd a létjogosultságát a 2006. évi alkotmányba is belefoglalták. Az első ombudsman Topolyán 2008-ban nyugállományba vonult, 2009-ben pedig Miladin Nešićet nevezték ki erre a tisztségre. A második topolyai községi ombudsman is anyanyelvi szinten beszéli a szerb és a magyar nyelvet, és az utóbbi időben évente több mint ezren fordulnak meg nála, hogy ügyes-bajok dolgaikkal, gondjaikkal kapcsolatban tanácsot, segítséget kérjenek. A topolyai központon kívül havonta ellátogat a helyi közösségekbe is. Az emberek leggyakrabban szociális problémákkal fordulnak hozzá. Ez azt jelenti, hogy eleve nincs pénzük, ezért számukra az utazás is gondot okozhat. Már az is segítség, hogy nem kell Topolyára utazniuk.
– Sajnos sok a munkanélküli és a szociális segélyt igénylő, de a munkaviszonyban lévőkkel is gyakran előfordul, hogy késik a fizetésük vagy más módon csorbulnak a jogaik. Az ombudsman ilyen esetekben nem illetékes bármiféle eljárást indítani, de útba tudom igazítani a polgárokat, felvilágosítom őket, hogy kihez forduljanak – mondta Nešić. Hozzátette azt is, hogy az utóbbi időben gyakori eset, hogy a szomszédok összevesznek a mezsgyén vagy más hasonló ügyön, és mindent megtesznek, hogy megkeserítsék egymás életét. Az utóbbi időben mind többen keresik meg az ombudsmant ilyen problémákkal, míg korábban ez nem volt jellemző. A polgári jogvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben gyakoriak az olyan esetek, amikor a (vélt) sérelem kétséget kizáróan megtörtént ugyan, de ehhez a sértett maga is hozzájárult. Tipikus példája ennek, amikor a felek megbeszélnek valamit, majd az ehhez fűződő eltartási vagy ajándékozási szerződést az egyik fél olvasatlanul aláírja, és később derül ki, hogy nem az áll benne, amit állítólag megbeszéltek. Az ilyen eseteket nagyon nehéz utólag orvosolni, ezért Nešić külön felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetekben a felek legyenek körültekintőek, és mindig ellenőrizzék, mit írnak alá.
Szerbiában az ombudsman intézményének köztársasági szinten polgári jogvédő a neve, tartományi szinten tartományi ombudsman, a városok és a községek szintjén pedig állampolgári jogok biztosa vagy polgári jogvédő, illetve községi ombudsman. A községi ombudsman hatásköre nem terjed ki tartományi és köztársasági szintre. Nešić szerint pozitív tapasztalat azonban, hogy az ombudsmani állásfoglalásnak többnyire súlya van az illetékes községi, tartományi vagy köztársasági szerveknél. A községi polgári jogvédő a községi szerveket, a községi szabályokat, illetve azoknak a betartását ellenőrzi, továbbá azt is, hogy vajon a polgárok számára az illetékes szerv a legcélszerűbben intézkedett-e. A köztársasági szervek munkájának felülbírálására nem jogosultak, de ha a polgár esetében nem tartottak tiszteletben valamilyen köztársasági törvényt vagy tartományi határozatot, a helyi ombudsman is segít az eset tisztázásában. Ilyenkor általában kéri a köztársasági polgári jogvédő, a tartományi ombudsman intézkedését.
