Vidékünkön a burgonyatermesztésben nagy, de egyelőre többnyire kihasználatlan lehetőségek rejlenek. A bácskai földeken azonban a krumpli eredményesen csak megfelelő agrotechnikával és – az idei év ezt különösen igazolja – öntözéssel termeszthető.
Barcsik Márta, Fenyvesi Árpád és Szabó Lajos (Tóth Péter felvétele)
Erre mutattak rá a szakemberek a Mezőgazdasági Iskolában megrendezett fajtabemutatón, ahol francia, ír, holland, német, román és magyar burgonyafajtákat tekinthettek meg az érdeklődők. A tavaly első alkalommal már sikeresen megrendezett vajdasági burgonya-fajtabemutató tapasztalatait is felhasználva szervezték meg a másodikat. Egy vetőburgonyát termeltető és forgalmazó kiskunhalasi cég és az iskola közösen létesített mintaparcellákat, és a bemutatót is közösen szervezték. Számos, egymástól sokban eltérő burgonyafajta létezik. A mintaparcellákon általános konyhai felhasználásra alkalmas, nagyüzemi és házi kerti termesztésre ajánlott fajtákat mutattak be. A bácskai talajok kiválóan alkalmasak burgonyatermesztésre. Krumplit azonban legtöbbször csak saját részre termelnek, pedig a fóliás és a fátyolfóliás termelés magas jövedelmet hozhat.
A fajtabemutatón Barcsik Márta, a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa mondott bevezetőt, kiemelve a burgonyatermesztésben rejlő lehetőségeket, de azt is, hogy öntözés és megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nem lehet jó hozamokra számítani.
A topolyai mintaparcellák (Tóth Péter felvétele)
A huszonkét évvel ezelőtt alapított Bács Gazda-Coop Kft. biztosította az iskola tangazdaságán létesített mintaparcellák kialakításához a vetőburgonyát. Szabó Lajos, a vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az iskola tavaly is és idén is kiváló partnernek bizonyult. A világon több mint kétezer burgonyafajta ismert, ezek közül mintegy 500 ismert Európában is, ezen belül pedig csak néhánynak van nagyobb gazdasági jelentősége. A tangazdaságon ezúttal 15 fajta látható, azért esett a választás ezekre, mert most ezek tekinthetők a legígéretesebb burgonyafajtáknak. Szabó Lajos elmondta még, hogy jó néhány ígéretes burgonyafajtát kipróbáltak már, és az a tapasztalat, hogy a helyi adottságok függvényében más-más fajta bizonyulhat megfelelőnek. A burgonya átlaghozama világviszonylatban 7,6 tonna hektáronként, de a fejlett országokban a termésátlag ma már jó években elérheti a 20 tonnát is hektáronként. A rendezvény keretében személyes tanácsadás és konzultáció is zajlott. Fenyvesi Árpád agrármérnök, a tangazdaság vezetője már tavaly, az első vajdasági fajtabemutatóval kapcsolatban elmondta, reméli, hogy a jövőben sikerül a rendezvényt hagyományossá tenni. Az idei pedig ezt látszik megerősíteni. A második burgonyanapot az elsőnél is nagyobb érdeklődés övezte, a középiskola diákjain kívül magántermelők is megjelentek. Ez is volt a cél. A diákoknak és a termelőknek is azt szerették volna bemutatni, milyen lehetőségek vannak a burgonyatermesztésben. Olyan burgonyafajták kerültek bemutatásra, amelyek a legnevesebb nemesítők, köztük az IPM, De Nijs, S.I.A.C. Yvetot, Billant, Bavaria-Saat, DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet, INCDCSZ Brassói Kutatóintézet fajtái. Fenyvesi szerint fontos szempont arra is felhívni a figyelmet, hogy ne csak a hagyományos kultúrák, a búza és kukorica termesztésében gondolkodjanak a termelők. A mintaparcellákon felszedett méretes gumók pedig azt mutatják, hogy az ideihez hasonló száraz években is kiváló eredményeket lehet elérni. A tangazdaságon kétszeri alapos öntözéssel sikerült kimagasló hozamokat elérni. A rendezvényen Proksza Péter, az ismert magyarországi burgonyaszakértő ismertette az egyes fajták jellegzetességeit, és válaszolt az érdeklődők által feltett kérdésekre is.
