A cserepesi temetőben 2007-ben avatták fel az itt elhunyt bukovinai székelyek nevét tartalmazó emlékoszlopot – A vasárnap délutáni megemlékezésen Kovács László szólt az egybegyűltekhez (Fotó: Lakatos János)
Mostohán bánt a történelem azzal a maroknyi székellyel, akik 1941-ben, az akkori magyar kormány rendeletei alapján házat kaptak a Topolya melletti Cserepesen, mai nevén Bački Sokolacon. Mindössze 4 évet tölthettek bácskai otthonukban, ugyanis '45-ben Magyarországra menekültek a partizánok elől. Az itt töltött időszakban kb. 30-an haltak meg természetes halállal, s nekik állíttatott emlékművet a cserepesi helyi közösség Topolya község támogatásával, a helyi temetőben. Meglepő és pozitív példa ez, hiszen ma Cserepesen nem élnek magyarok. Ezt a tényt méltatta Kovács László, a VMDP topolyai szervezetének elnöke is azon a megemlékezésen, amelyre vasárnap került sor a III. Íjász és Kézműves Találkozó záróakkordjaként. A nagyszabású háromnapos találkozót a topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat, valamint a VMDP topolyai ifjúsági tagozata szervezték.
Kovács László mellett Móricz Árpád bácskossuthfalvi református lelkész szólt az egybegyűltekhez. Ezt követően a helyi és a gyergyószentmiklósi vendégek koszorúkat helyeztek el az emlékművön. Sipos Piroska , az esemény egyik szervezője elmondta, hogy egyelőre csak akkor látogatnak ki az emlékműhöz, ha erdélyi vendégek érkeznek, de lehetséges, hogy a jövőben meghatároznak egy napot, amelyen a hányattatott sorsú székelyekre fognak emlékezni minden évben.
