A mákföldeken 100 százalékos volt a kár, 141 hektár kukoricának a felét elverte a jég Zentagunarason (Fotó: Lakatos János)
Június 18-án jégeső verte el a Zentagunarastól észak-keletre eső termőföldeket is. L egnagyobb pusztítás a mákföldeken történt, de az árpa is jelentősen megsínylette a természeti csapást. A zentagunarasi helyi közösség kárfelmérő bizottságot nevezett ki, amely elvégezte a felmérést, és jelentésüket eljuttatták az önkormányzatnak, az viszont nem szerepelt a községi képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendjén.
Az önkormányzat azt állítja, hogy a bizottság késett a munkával, a helyi közösség illetékesei viszont azt, hogy időben elküldték a jelentést. A jégverésről és a kárfelmérésről először Dudás Zoltánt, a zentagunarasi helyi közösség tanácsának elnökét kérdeztük:
– A jégvédelem július 18-án nem kapott engedélyt a civil légi irányítástól, hogy lőjék a jeget hozó felhőket, ezért a jég jelentős károkat okozott a falu észak-keleti részén. A helyi közösség létrehozott egy kárfelmérő bizottságot, amelynek Ilić Goranmezőgazdasági mérnök volt az elnöke. A bizottság a termelők bejelentése alapján a helyszínen felmérte a keletkezett károkat. A felmérések után összegezték az károkat, s kiderült, hogy 67 termelőt ért kár, 334 hektár nagyságú területen.
* Mekkora pusztítás történt az érintett parcellákon?
– A fölmért károk nagysága változó, kultúrától függően 50-től 100 százalék között mozog. A mákföldeken 100 százalékos volt a kár, mert ez a kultúra nem ellenálló a jéggel szemben. A máktermelők egy része kénytelen volt kiszántani a mákot és mást vetni a helyébe. Az árpa aratása éppen csak, hogy elkezdődött a jégveréskor, így itt is tetemes kár keletkezett, ami 50 és 75 százalék között mozog. A kukorica valamennyivel jobban viselte a jeget, 50 százalék körüli a pusztítás, vagy annál kevesebb, viszont ezt a kultúrát verte el a jég a legnagyobb területen, összesen 141 hektáron.
* Mik a további lépések a termelők kártalanítása érdekében?
– A károk összegzése után a bizottság összeült és jelentést készített az önkormányzat részére. Ezután az önkormányzaton múlik, hogy mit fog tenni a kártalanítás érdekében. Mi a jelentést hat nappal a községi képviselő-testület ülése előtt postáztuk, de az mégsem szerepelt az ülés napirendjén.
A jelentés kapcsán felkerestük Csorba Ottót, a községi tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagját, aki elmondta, hogy a jelentést késve kapta meg, ezért nem szerepelt a kkt ülésének napirendjén.
– A helyi közösség tanácsa elvégezte a kárfelmérést, és ennek alapján megpróbáljuk elemi csapássá nyilvánítani a július 18-ai jégverést, majd a mezőgazdasági minisztériumtól fogunk segítséget kérni. A kárfelmérő bizottság egy kicsit megkésett a munkával, mivel nem készültek el a kkt utolsó üléséig, de ennek ellenére megpróbálunk segíteni a termelőkön, és a jegyzőkönyv alapján segítséget fogunk kérni a minisztériumtól – tudtuk meg Csorba Ottótól.
