Nagyrészt sikerült megvalósítani Topolya idei költségvetését. Ez főként az állami földek bérbeadásának köszönhető, állítja a polgármester. Az állam visszatartott bizonyos pénzeket, ezzel is szegényítve a községi költségvetést. Bajban lesznek azok a helyi közösségek, ahol megszűnik a helyi járulék. 644 millió dinár Topolya község jövő évi költségvetése.
Világválság ide, világválság oda, Szerbiában egyre kevesebb a pénz. Topolya község vezetősége is ezzel volt kénytelen szembesülni, amikor összeállította a jövő évi költségvetést. Bábi Attila polgármester arról számolt be lapunknak, hogy az idei költségvetést sikerült megvalósítani, de a jövő évivel kapcsolatban már nem ennyire bizakodó:
– Az idei költségvetésünket sikerült nagyon jól megvalósítanunk, de ez főként az állami földek bérbeadásából származó pénznek köszönhető. Az idén úgymond három bérletet fizettek be a bérlők, hiszen 2006/2007-ben nem tartottunk árverést, és az akkori bérleteknek most fizették be a felét. Természetesen kifizették az idei bérletet, de mezőgazdasági minisztérium rendelete alapján már a jövő évit is. Az innen származó pénz céleszköz, és csak úgy lehet felhasználni, ahogy a törvényhozó előirányozta. Az általános célokra használható bevételeink sajnos nem valósultak meg ilyen mértékben. Az önkormányzat legbiztosabb bevételi forrása a jövedelmi adó, ez kb. tartotta a tervezett szintet, de bizonyos állami és minisztériumi forrásokból nulla dinárt kaptunk. Például az idei évben semmit sem valósítottunk meg a privatizációból származó bevételből. Igazából nem tudjuk, hogy ennek mi az oka, de feltételezzük, hogy a Pénzügyminisztérium visszatartja. Az idei költségvetést tavaly decemberben hoztuk meg, de már júliusban módosítanunk kellett. Kénytelenek voltunk kb. 100 millió dinárral csökkenteni. A mezőgazdasági pénzeken és a helyi járulékokon kívül 420 millió dinárt tudunk megvalósítani az év végéig. Ezt az összeget szabadon tudjuk bármilyen célokra használni, és ehhez jön még 72 millió dinár a helyi járulékokból. Az idén még minden helyi közösségünkben fizették, de több helyen most tartanak népszavazást róla. Pannónián, Roglaticán és Pacséron sikerült bevezetni, de Karađorđevón nem. A községnek valószínűleg nem lesz pénze, hogy még jobban támogassa a rászoruló településeket. A helyi járulék mellett a lakosok számától függően már most is támogatjuk a helyi közösségeket.
Az ideihez képest milyenre sikeredett a jövő évi költségvetés?
– A jövő évi költségvetésünket az idei alapján készítettük el. Tavaly ilyenkor pesszimisták voltunk, de amint kiderült, optimistán terveztük meg az idei költségvetést. Félő, hogy beigazolódik az a 70-es évekből származó mondás, hogy az idei költségvetés rosszabb, mint a tavalyi, de sokkal jobb, mint a jövő évi. A költségvetés alapját 430 millió dinárra terveztük, de a teljes költségvetés 644 millió. A helyi járulékokból 84 millió dinárra számítunk, mert a helyi közösségek mintegy 10 százalékos emelést terveztek be a jövő évre. Ez nagyjából megfelel az infláció arányának, esetleg kevesebb is egy kicsit. A jövő évben 150 millió dinárra számítunk a mezőgazdaságból befolyó bevételből. Emellett át fogunk vinni egy bizonyos összeget az idei évből is, mert sok vállalat az év végén fizeti be a bérletet, és ezt már nem tudjuk megvalósítani az idén.
Szűkös lesz a jövő évi költségvetés, mely területeket érintik legérzékenyebben a megszorítások?
– Legérzékenyebben bizonyára az iskolás kor előtti intézményeket érinti. Ezeket az intézményeket idáig óvtuk, inkább a szakszolgálatokon belül hajtottunk végre megszorításokat. Most elértünk egy olyan szintet, amikor az egész rendszer működése kérdésessé vált. Meg kell néznünk, hol vonhatunk össze tagozatokat, hiszen sok olyan hely van, ahol 5-8 gyerek jár oviba. Két év múlva meg fog történni, hogy bizonyos településeken mindössze két óvodás korú gyerek lesz. Ez sajnos nem tartható fenn, jövő évben valószínűleg sor kerül a racionalizációra. Valójában a kormány már el is kezdte ezt a folyamatot azzal, hogy visszatart pénzeket az önkormányzattól.
