Papp Árpád és Dévavári Zoltán a könyvbemutatón
A Balkán-félsziget és a délszláv országok (Az emberföldrajz alapjai ) címmel 2009-ben jelent meg első magyar fordítása Jovan Cvijić kilencven évvel ezelőtt megjelent kétkötetes, monumentális munkájának. A Szerbiában kultikus műként tisztelt kötet mély nyomot hagyott a szerb politikai és közgondolkodásban. Vajdaságban először a Topolyai Múzeum adott otthon annak a könyvbemutatónak, amelyen a kötet fordítója: Papp Árpád néprajzkutató és Dévavári Zoltán történész, újságíró ismertették Cvijić művét.
Jovan Cvijić a Szerb Tudományos Akadémia elnöke, a Belgrádi Egyetem rektora, a párizsi Sorbonne tanára volt. Néprajz- és földrajztudósként, geológusként, antropológusként és történészként olyan interdiszciplináris munkát hozott létre, amely belülről, belső szemléletmódot érvényre juttatva láttatja a Balkán-félszigetet.
Dévavári úttörőnek nevezte a fordítást, és ismertetőjében magyarázattal is szolgált állítása igazolására. Kiemelte: gyakorlatilag a mai napig különböző történelmi sérelmek, jogos és jogtalan fájdalmak oki-okozati rendszere mentén fogalmazzuk meg elképzeléseinket, látásmódunkat elsősorban az itt élő többségi nemzettel szemben. Kiemelte: megítélése szerint a szerb nemzet motivációit, gondolati síkját, hajtóerejét nem feltétlenül ismerjük abban a formában, ahogy ez a valóságban lecsapódik. Üzenetében megfogalmazta: arra is kell törekednünk, hogy mások gondolatai által informálódjunk. Cvijić művének vonatkozásában a következő kulcsfontosságú problémakörök jelenlétét emelte ki: hogyan látták a szerbek saját történelmüket, a szerb nemzet identitását, annak fejlődését. A Papp Árpád által igazi balkáni műnek nevezett alkotás íróját Dévavári erősen szerbcentrikus gondolkodóként jellemezte, aki munkájában a volt Jugoszlávia területén a különböző nemzeti vonulatokat, karaktereket, a mentalitás, szokások kialakulását, változását vizsgálja, miközben leírja a szerb társadalom szerkezeti struktúráit, társadalmi szerveződését. A szerb nemzet bölcsőjeként Koszovót jelöli meg, majd közérthető módon a szerb nemzeti etnikum vándorlásából következően, élettereinek változását, északabbra tolódását is dokumentálja. A történész arra is kitért, hogy amikor a szerbek a török impérium alatt elvesztették vezető, ugyanakkor értelmiségi rétegüket is, állam nélkül maradtak, a vallásban találtak fogódzót, nemzeti önazonosságukat, tudatukat a vallás biztosította. A délszláv népek közös jellemzőjeként az erős mítoszteremtési hajlamot jelölte meg. Kifejtette: megfigyelhető, hogy az értelmiség, arisztokrácia nélkül maradt réteg a mítoszaihoz nyúlik vissza, azokból merít erőt a jelenben is.
Cvijić műve által két kulcsfontosságú fogalom kerül be a köztudatba és a tudományosságba: az emberföldrajz és a lelkialkati vagy pszichofizikai vonások. A fordító kiemelte: Cvijić etnocentrikus elveket vall magáénak, amely saját nemzetének minden más nemzet fölé való emelését, idealizálását jelenti. Elmondta, az alkotásban elsősorban a dinári embertípus az idealizált, azon belül is az író szülőfalujának a környékén élő moravai típus. Papp kitért arra is, milyen mértékben, formában foglalkozik a szöveg a mai Vajdasággal, a magyarsággal. Kiderült, hogy az író szinte nem foglalkozik a fentebb említett területtel, sőt kulturálisan sivárként jellemzi.
– A magyar fordítás megszületését azért is érzem fontosnak, hiszen általa hozzáférhetővé, olvashatóvá válik a magyar befogadók számára is egy olyan munka, amely érzésem szerint meghatározta az egész huszadik századi történelmünket – nyilatkozta a könyvbemutatót követően lapunknak Papp Árpád, utalva összegzésében arra a tényre, hogy a könyv létrejöttét megelőző, annak alapjául szolgáló jegyzetek a párizsi Sorbonne-on tartott előadások során hangzottak el.
– A balkáni tudományosság az egyetemi katedrán keresztül közvetlenül befolyásolta a mi sorsunkat is – szögezte le a fordító – ilyen értelemben a könyv nemcsak néprajzi, földrajztudományi, politikai műalkotás, hanem az az alapmunka, amely magyarázatot ad arra, hogyan alakulhat egy ország, egy történelmi régió sorsa, mely befolyásoló tényezők lehetnek azok, amelyek nagyban megváltoztathatnak ideálisnak tekintett állapotokat. Mindettől függetlenül, a magyar olvasóknak azt üzenem: a Balkán-félsziget számos olyan érdekességet tartogat a számunkra, amelyre érdemes odafigyelnünk. Ne a tisztes távolságtartás, ódzkodás legyen a sajátunk! Ismerjük meg a mellettünk, velünk élő nemzeteket!
